Magyarország és Európa egybeforrását hangsúlyozta Novák Katalin a nemzeti ünnepen

A jó vezetők mellett pedig józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre is szükség van – fűzte hozzá, kiemelve: a magyarság válságálló, és van képessége az összekapaszkodásra, „ebben van az erőtartalékunk”.

A köztársasági elnök a honvédtisztek esküjét felidézve megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát, bátorságát és azt kívánta, hogy „az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében”. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, és „ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé”! – tette hozzá.

Az államfő, a Magyar Honvédség főparancsnoka hangsúlyozta: az ország vezetői mindent megtesznek azért, hogy magyar földön ne folyjon vér.

Kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel kell szembenéznünk? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Mint mondta, most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből. Most van alkalmunk végiggondolni, hány balszerencse, viszály, igazságtalanság ellenére maradt meg erősnek a magyar nemzet – fűzte hozzá.

Novák Katalin kitért arra, hogy az államalapítás hasonló a családalapításhoz, hiszen bátorságot, hitet, elszántságot, jövőbe vetett reménységet feltételez.

Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma önálló, független, erős Magyarország, ahogy dédszüleink, nagyszüleink, szüleink bátor döntései nélkül mi sem lennénk ma itt – mondta, hozzátéve: kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre, igent mondani ránk, ezekből az igenekből épül a közösségünk.

Beszédében a köztársasági elnök azt kívánta a magyarságnak, hogy mindig legyen kenyér az asztalokon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.

– mondta Novák Katalin.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Nagykanizsán ugyanakkor kijelentette, hogy az emlékezés a szövetség megerősítése őseinkkel; ha felismerjük, hogy örökösök vagyunk, van mit folytatnunk, fel tudjuk fedezni ennek az évezrednek a tapasztalatait, és különösen azt, amit a jövőbe átvinnünk érdemes.

Gulyás Gergely a nagykanizsai önkormányzat augusztus 20-ai megemlékezésén arról beszélt, hogy Szent István viharos, nehéz és ellentmondásos korban államot alapított és országot épített, amely kiállta az idők próbáját.

– mondta a miniszter.

Szent Istvánnak hatalmas szerepe volt az egyházmegyék megszervezésében, a templomok megépítésében, a kereszténység felvételében, amelyből egyszerre fejlődött ki a magyar és ennek köszönhetően európai kultúránk.

Neki köszönhetjük, hogy Magyarország részt vett a keresztény Európa létrehozásában, amelynek egy évezrede részese, „még akkor is, ha annak pajzsaként sokszor tűnt úgy, hogy messze került tőle és elpusztul az idegenek csapásai alatt” – fogalmazott a politikus.
Gulyás Gergely azt mondta: Szent István életművéből és politikai hagyatékából ezer esztendeje élünk mindannyian, „akiknek a magyar állam otthont, házat, hazát jelent”. Amikor közösen emlékezünk az ország születésére, akkor Szent István öröksége azt jelenti, hogy „ma is összetartozunk, mindenkinek otthona ez az ország, aki szüleitől kapta vagy akár maga választotta hazáját”.
Az elmúlt évezredben a magyar állam elég erős volt ahhoz, hogy túlélje a tatár, a török és a szovjet országdúlást, azokat a századokat, amikor Magyarország sorsáról nem Magyarországon döntöttek, túlélte Trianont, ezért „jó okunk van azt remélni, hogy a jelen nehézségei által állított akadályokat is sikerrel leküzdjük” – mondta.

Kifejtette:

Szent István öröksége utat mutat, mert az általa alkotott építmény „túlélt, védelmezett, teret biztosított”, még akkor is, ha az épület feletti rendelkezési jogot el akarják vitatni a benne élőktől, ha időnként egy része kigyullad és újra kell építeni, ha megcsonkították, vagy ha időnként társbérletre kényszerítették a lakóit, akiket a vendégszeretetük ellenére újabban „jogcím nélküli lakáshasználók befogadására” akarnak kényszeríteni – mondta Gulyás Gergely.

korábban írtuk

Felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.