Magyarország építő párbeszédre törekszik Romániával a nemzeti közösségek ügyében

Magyarország és Románia érdekei közösek a nemzeti közösségek védelmét illetően, ezért Magyarország az építő párbeszédre és az együttműködésre törekszik ebben a kérdésben is – közölte a magyar Külügyminisztérium hétfőn este. A bukaresti magyar nagykövet a román külügyminisztériumban ismertette Magyarország álláspontját.

A tárca arra reagált, hogy Traian Băsescu román államfő hétfőn a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján kijelentette: \"Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás gócává vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában\".

A Külügyminisztérium közleményében azt írták, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a román külügyminisztériumban hétfőn ismertette a magyar kormány álláspontját a Traian Băsescu által érintett kérdésekben. A magyar diplomata kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a térség stabilitása mellett, amelynek természetes részét képezik az emberi jogok, valamint a nemzeti közösségek jogainak biztosítása - fogalmaztak.

A közleményben kiemelték: a magyar kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal. A nemzeti közösségek védelmében is közösek a két ország érdekei, e kérdésben is \"az építő párbeszédre és együttműködésre törekszünk\" - olvasható a közleményben.

Kelemen is a párbeszéd mellett

Közleményt adott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, amelyben ő is román-magyar párbeszédet szorgalmazott. \"Én nem tudok arról, hogy Magyarország elnöke vagy miniszterelnöke az elmúlt periódusban okot adott volna Basescu elnöknek az ilyenfajta reakcióhoz. Úgy vélem, egy, az Európai Unióhoz, az észak-atlanti szövetséghez tartozó államférfinak a párbeszéd, az együttműködés keresése kellene legyen a legfőbb eszköze, nem pedig a konfliktusszítás, a nyilatkozatháború\" – olvasható az RMDSZ elnökének közleményében.

Kelemen Hunor elsősorban a hivatalos román-magyar párbeszédet hiányolta nyilatkozatában, szerinte ennek is tulajdonítható a túlméretezett nyilatkozatháború. \"Elfogadhatatlan, hogy két uniós ország elnöke, miniszterelnöke nem találkozik, nincsenek kétoldalú tárgyalások, hiszen számos olyan kérdésben szükség van az egyeztetésre, amely mind Romániát, mind Magyarországot érinti és foglalkoztatja. Az RMDSZ már tavaly felajánlotta, hogy közvetít a két ország között, hiszen mi a párbeszéd hívei vagyunk. Úgy vélem, Románia és Magyarország között, románok és magyarok között nem szabad konfliktust szítani, az éles és nagyhangú nyilatkozatok nem vezetnek sehova, függetlenül attól, hogy egyesek kampányban vannak, mások pedig újabb pártot akarnak létrehozni\" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a Krónikának nyilatkozva is bírálta Traian Băsescut, túlméretezettnek és elfogadhatatlannak nevezve a román államfő Magyarországgal kapcsolatos kijelentéseit, úgy értékelve, hogy azok hadüzenettel érnek fel.

Magyar „összeesküvést\" vizionál Creţu, Antonescu elvenné Tőkés kitünetését

A román fél eközben továbbra sem a párbeszédre készül, hanem „magyar szélsőségességet és revizionizmust\" vizionál. Corina Creţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti (EP) képviselője kedden bejelentette: vitát kezdeményez az EP-ben „a magyar szélsőségesség és revizionizmus ujjáéledéséről\", és olyan mechanizmus kidolgozását javasolja, amely lehetővé teszi azon országok szankcionálását, amelyek nem előzik meg, vagy eltűrik a politikai, vallási vagy másfajta szélsőségességet, vagy más országok kisebbségi csoportjait használják fel politikai céljaik eléréséhez.

A képviselőnő közleményében azzal dicsekszik, hogy a PSD EP-képviselői eddig is „folyamatosan és kompromisszumok nélkül küzdöttek a romániai és magyarországi magyar szélsőségesek ellen.\" Szerinte a Magyarországot körülvevő országokban az illető országok ellen használják fel az ott élő magyar közösségeket, azzal a „bevallott\" céllal, hogy felszámolják a trianoni békediktátumot, mindezen, a képviselőnő szerint létező akciók pedig az Orbán Viktor vezette magyar kormány támogatását élvezik.

Ezzel szemben Vona Gábor, az ellenzéki Jobbik elnöke volt az, ki szombaton a borzonti EMI-táborban arról beszélt: Trianont ismét nemzetközi témává kell tenni, és Magyarországnak vállalnia kell a konfliktusokat Romániával a romániai magyarok miatt. Vona kijelentéseitől a magyar kormány elhatárolódott, felhívva a figyelmet, hogy ellenzéki politikusról van szó, aki nem osztozik a kormányzás felelősségében.

Megszólalt a témában a PSD-vel közösen kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnöke, Crin Antonescu is, aki egyrészt Traian Băsescut bírálta a hétfői kijelentések miatt, másrészt egy oldalvágással Magyarország ellen is kirohant. Antonescu provincializmusnak nevezte Băsescu reakcióját, és bírálta, amiért „keresztes hadjáratot\" hirdetett Magyarország ellen, hozzátéve: nem így kell külpolitikát folytatni. Szerinte az államfő csupán kampánymegfontolásból tette a durva kijelentéseket.

Antonescu bírálta Vona Gábor kijelentéseit, de hozzáfűzte: maga Băsescu tehet róla, hogy a magyar pártok „választási gyakorlóterepként\" tekintenek Romániára. Szerinte ugyanis a Băsescu és az Orbán Viktor közötti viszony, az, hogy Orbán és az erdélyi magyarok többször is kiálltak mellette, ahhoz vezettek, hogy Băsescu a magyar kormányfő lekötelezettjévé vált. A PNL elnöke emellett Tőkés Lászlót is támadta, mondván: „állandó románellenessége” miatt meg kellene vonni tőle az 1989-es forradalomban vállalt szerepéért kapott román állami kitüntetést, a Románia Csillaga érdemrend lovagkeresztjét, a romániai magyarság „egyetlen képviselőjének” pedig az RMDSZ-t nevezte.