Ebből az ország irányításának élén álló demokraták csak az elsőt teljesítették. A délvidéki magyarság számára szimbolikus jelentőségű Szabadkán – ahol a lakosságnak csak 25-26 százaléka magyar – viszont ők jelölik ki a polgármestert. Nyugodtan megtehetik, mivel a város első emberét megválasztó, 67 tagú önkormányzatban 32 helyük van (a magyar pártoknak 27), s csak két szavazatot kell szerezniük az abszolút többséghez. Az újvidéki parlamentben ezt a demokraták már a májusi választáson megszerezték. Ennek ellenére átadták a tartományi törvényhozás vezetését a VMSZ-nek. Arról is egyezséget kötöttek – erősítette meg az MTI-nek Pásztor Bálint –, hogy a magyar párt megtartja eddigi kormányzati tisztségeit, vagyis a jogalkotási és nemzeti kisebbségi tárcával összekapcsolt miniszterelnök-helyettesi posztot, a kulturális tárcát, s a gazdasági minisztériumot, amely úgy jön létre, hogy szerb irányítású elődjébe beolvasztják az eddig magyar vezetésű privatizációs minisztériumot. Ez utóbbi élén eddig Pásztor István, a VMSZ elnöke állt. A Belgrádban 4 képviselővel jelen lévő VMSZ-re feltétlenül szükség van ahhoz, hogy megalakulhasson a demokratikusnak nevezett új szerb kormány.
EU: jogtalan a koszovói szerb parlament
Az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint nincs jogi alapja annak, hogy a koszovói szerbek szombaton megalakították saját „tartományi parlamentjüket” a megosztott Kosovska Mitrovica északi részén. A szóvivő azt mondta, hogy az EU egyetért a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) álláspontjával, miszerint nem voltak jogszerűek a függetlenségét ez év elején kikiáltott Koszovó szerbek lakta területein megtartott önkormányzati választások, és így ennek nyomán a helyi közösségek közgyűlése által megalakított „parlamentnek” sincs jogi megalapozottsága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok