Magyar állampolgárság januártól

Az 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló indítvány elsőként azt rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok úgy szólnának: akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem.

Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.  Semjén Zsolt azt már korábban elmondta a Heti Válasznak adott interjúban, hogy három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek.

A beterjesztők a javaslat indoklásában leszögezik, hogy az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: „az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól”. A dokumentum szerint az Alkotmánybíróságnak a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazásról szóló határozataiból következik az, hogy kettős állampolgárság létrehozatala elvileg nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, a diszkrimináció tilalmába nem ütközik sem a nyelv szerinti, sem pedig a leszármazás szerinti különbségtétel. Európában több ország állampolgársági joga is egyszerűsített, kedvezményes eljárást tesz lehetővé, hasonlóan a javasolt magyar szabályozáshoz .

Az utóbbi években egyre több ország ismeri el a kettős állampolgárságot, az egykor még azt mereven elutasítók is ma már értéknek tekintik. Megjegyzik azt is, hogy a javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, „hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását”. A törvénytervezet benyújtásának hírére Robert Fico szlovák kormányfő tegnap este bejelentette: ma délelőttre összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot. Mint ismeretes, Fico korábban nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Fidesz tervét, és azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a szlovák állampolgárságot azon felvidéki magyaroktól, akik magyar állampolgárságot kérnek.