Magyar politikusok álltak ki a nemzeti kisebbségek megvédelmezéséért az Európa Tanácsban

– húzta alá.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar elnökség öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre európai kisebbségvédelmi politikát lehet építeni. „A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. Továbbá az identitás – egyéni és kollektív – az emberi méltóság része, így mindkettőt törvénnyel kell védeni.

– taglalta. „A nemzeti kisebbségek, amelyek több száz éve élnek egy adott ország területén, kultúrát teremtettek, sok esetben magasabb szintű kultúrát, mint az adott többség, így azt az államot gazdagították, ahová az a terület tartozik, ahol jelenleg élnek” – tette hozzá.

„Ügyük nem magyar ügy, nem is kizárólag közép-európai, hanem általános jelenség” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos – tette hozzá –, a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy az Ukrajnában, több mint ezer éve ugyanazon a területen élő nemzeti közösség jelenleg nem kapja meg a neki járó jogokat.

– hangsúlyozta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy

Gál Kinga fideszes politikus, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke arról számolt be, hogy „az Európai Bizottság magatartása mindig nagyon tartózkodó, sőt elutasító az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően”. „Kettős mércét alkalmazva cinikus módon kompetenciahiányra, a szubszidiaritás elvére hivatkozik, miközben folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását, és lényeges tagállami hatásköröket igyekszik felülírni, ha a politikai érdek épp azt kívánja” – hangsúlyozta.

Az uniós parlamenti képviselő a magyar elnökség kisebbségvédelmi zárókonferenciáján elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia plénumának tagjaként hangot kíván adni annak, hogy ebbe a közös gondolkodásba is becsatornázódjon a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségi közösségek hangja, ezen közösségek érdekének hatékony megjelenítése.

– húzta alá.

korábban írtuk

Kövér László Strasbourgban: hiányzik a szolidaritás Magyarország és a magyar nemzeti közösség iránt

Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden Strasbourgban.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának létrehozása az Európa Tanács legnagyobb eredményei, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Hozzátette:

az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.

„Az Európai Uniónak fel kellene karolnia a keretegyezményt és a chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot” – hangsúlyozta a képviselő.

A nyilatkozatban hangsúlyozzák az ET szervezetének különös felelősségét abban, hogy átfogó ellenőrzési rendszerrel biztosítsa egyezményeinek végrehajtását, az új kihívásokra válaszul új, jogilag kötelező erejű normákat dolgozzon ki, és szükség szerint együttműködési programjain keresztül szaktanácsadást és technikai segítséget nyújtson tagállamainak. Kiemelték továbbá az ET Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti kisebbségek megőrzéséről szóló ajánlásában szereplő javaslatot, amely

A nyilatkozatban továbbá hangsúlyozzák az ET-konvenciókhoz való szélesebb körű csatlakozás szükségességét, és első lépésként felkérik a testület sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottságát, hogy a jövő év végéig dolgozzon ki a fent említett alapelvekre vonatkozó eszköztervezetet, vagy építse be azokat az európai nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény rendelkezéseibe. Emellett azt is indítványozzák, hogy az irányítóbizottság hozzon létre egy munkacsoportot azzal a céllal, hogy a következő év végéig elkészítse a nemzeti kisebbségek aktív politikai részvételéről szóló ajánlástervezetet.