
Becsvágyó tervvel vágott neki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a június 21-i általános választásoknak, hiszen amellett, hogy legalább öt képviselői helyet szeretnének megszerezni a belgrádi parlamentben, szeretnék, ha Szabadkának ismét magyar polgármestere lenne Pásztor Bálint VMSZ-alelnök személyében.
2020. június 09., 14:002020. június 09., 14:00
2020. június 09., 14:412020. június 09., 14:41
Szerbiában a 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt. Ezen önkormányzatok között van négy, amelyet hagyományosan magyar vezető irányított az utóbbi években, évtizedekben: Magyarkanizsa, Zenta, Topolya és Szabadka. Ám a 150 ezer lakosú (ebből 50 ezer magyar nemzetiségű) Szabadkának 2008 és 2013 között nem volt, és 2016 óta sincs magyar polgármestere. Ezen változtatna a legnagyobb délvidéki magyar párt.
A politikus azt szeretné elérni, hogy leálljon a magyar határhoz közeli város „balkanizálódása”, amely az utóbbi években, a nem magyar polgármesterek idején kezdődött el. Mint mondta: „nemet mondunk arra, hogy Belgrádból ideirányított zsoldosok irányítsák akár a közintézményeket, akár magas rangú beosztásban legyenek a városházán”. A magyar polgármesterjelölt a jelenlegi városvezetéssel elégedetlen szerb választók szavazataira is számít, mert csupán magyar szavazatokkal nem tudna nyerni az enyhén szerb többségű Szabadkán.
Visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a VMSZ alkut kötött volna a Szerb Haladó Párttal (SNS), és ennek értelmében bizonyos engedményekért cserében az SNS átadná Szabadkát a VMSZ-nek. Mint mondta, annak a pártnak a jelöltje lesz a polgármester, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi június 21-én.
Pásztor Bálint az utóbbi 13 évben a belgrádi parlamentben a VMSZ frakcióvezetője volt, és idén is ő a listavezető. Amennyiben a VMSZ mégsem szerezne elég szavazatot Szabadkán, és nem Pásztor Bálint lenne a polgármester, úgy a politikus valószínűleg folytatná képviselői munkáját a szerb fővárosban. A VMSZ reményei szerint a párt legalább öt képviselője juthat be a belgrádi törvényhozásba.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
szóljon hozzá!