Becsvágyó tervvel vágott neki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a június 21-i általános választásoknak, hiszen amellett, hogy legalább öt képviselői helyet szeretnének megszerezni a belgrádi parlamentben, szeretnék, ha Szabadkának ismét magyar polgármestere lenne Pásztor Bálint VMSZ-alelnök személyében.
2020. június 09., 14:002020. június 09., 14:00
2020. június 09., 14:412020. június 09., 14:41
Szerbiában a 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt. Ezen önkormányzatok között van négy, amelyet hagyományosan magyar vezető irányított az utóbbi években, évtizedekben: Magyarkanizsa, Zenta, Topolya és Szabadka. Ám a 150 ezer lakosú (ebből 50 ezer magyar nemzetiségű) Szabadkának 2008 és 2013 között nem volt, és 2016 óta sincs magyar polgármestere. Ezen változtatna a legnagyobb délvidéki magyar párt.
A politikus azt szeretné elérni, hogy leálljon a magyar határhoz közeli város „balkanizálódása”, amely az utóbbi években, a nem magyar polgármesterek idején kezdődött el. Mint mondta: „nemet mondunk arra, hogy Belgrádból ideirányított zsoldosok irányítsák akár a közintézményeket, akár magas rangú beosztásban legyenek a városházán”. A magyar polgármesterjelölt a jelenlegi városvezetéssel elégedetlen szerb választók szavazataira is számít, mert csupán magyar szavazatokkal nem tudna nyerni az enyhén szerb többségű Szabadkán.
Visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a VMSZ alkut kötött volna a Szerb Haladó Párttal (SNS), és ennek értelmében bizonyos engedményekért cserében az SNS átadná Szabadkát a VMSZ-nek. Mint mondta, annak a pártnak a jelöltje lesz a polgármester, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi június 21-én.
Pásztor Bálint az utóbbi 13 évben a belgrádi parlamentben a VMSZ frakcióvezetője volt, és idén is ő a listavezető. Amennyiben a VMSZ mégsem szerezne elég szavazatot Szabadkán, és nem Pásztor Bálint lenne a polgármester, úgy a politikus valószínűleg folytatná képviselői munkáját a szerb fővárosban. A VMSZ reményei szerint a párt legalább öt képviselője juthat be a belgrádi törvényhozásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!