Macron és von der Leyen is a korrupció elleni harcot kérte számon Zelenszkij ukrán elnökön

Az ukrán parlament kedden szavazta meg végleges formában megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a mostanáig független intézményeként működő nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészséget (SZAP). Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag megsemmisíti a két intézmény függetlenségét. Zelenszkij nagyon gyorsan aláírta a törvényt, majd két nap múlva visszakozott.

Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyoztuk a független és teljes mértékben hatékony intézmények korrupcióellenes harcának fontosságát” – írta Emmanuel Macron vasárnap az X-en. „Ismételten biztosítottam Ukrajnát Franciaország támogatásáról: a jövőben is erősítjük az Ukrajnának nyújtott segítséget és a Oroszországra gyakorolt nyomást.”

„Ennek végül el kell vezetnie a tűzszünethez, amely lehetővé teszi a stabil és tartós békéről folytatott tárgyalások megnyitását az európaiak részvételével” – írta még a francia elnök.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki magyarázatot kért Zelenszkijtől a vitatott törvény kihirdetése után, vasárnap az X-en úgy vélte:

Kijev „számíthat a támogatásunkra az európai úton való haladásához” – tette hozzá az EB elnöke.
Ukrán civil szervezetek szerint a parlament által elfogadott törvény növekvő nyomásgyakorlást engedélyezett a korrupció elleni harcért felelős intézményekre a korrupció által erősen érintett országban.

Ukrajna partnerei, közöttük az Európai Unió gyorsan hangot adtak aggodalmaiknak.

A jogszabály elfogadása által az ukrán civil társadalom által kiváltotta heves vita hatására Volodimir Zelenszkij végül csütörtökön bejelentette, hogy új jogszabálytervezetet nyújt be, amely ismét biztosítja majd „az ukrán korrupcióellenes szerveknek a hatalommal szembeni függetlenségét”.

Eközben

A kijevi városi katonai adminisztráció vezetője, Timur Tkacsenko szerint a támadásban legalább nyolc ember megsérült, köztük egy hároméves gyermek. A Darnyickij kerületben egy sokemeletes lakóház megrongálódott. Négy embert kórházba szállítottak, egyikük állapota kritikus.

A tömeges támadásra alig néhány nappal azután került sor, hogy Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban megtartotta harmadik béketárgyalási fordulóját. A tárgyalások nem vezettek tűzszüneti megállapodáshoz, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy szigorú vámokat vet ki Oroszországra, ha Moszkva nem állapodik meg a fegyverszünetről a bejelentésétől számított 50 napon belül.

Kijevben a város katonai közigazgatása helyi idő szerint vasárnap 22:15-kor adott ki légiriadót.

Közben vasárnap

A támadás Junakivka falu közelében történt, amely körülbelül nyolc kilométerre fekszik az ukrán- orosz határtól és körülbelül 29 kilométerre Szumi városától.

„Az oroszok megtámadtak egy civileket szállító buszt a Szumi körzetben... Előzetes jelentések szerint vannak áldozatok. Segítséget nyújtanak nekik. Minden sürgősségi szolgálat részt vesz a békés lakosság ellen elkövetett cinikus támadás következményeinek kezelésében” – mondta korábban Oleh Hrihorov kormányzó.

Eközben Ukrajna is támadásba lendült:

– jelentették helyi tisztviselők és orosz médiaorgánumok.

A július utolsó vasárnapján hagyományosan megrendezett szentpétervári haditengerészeti napi parádé lemondásáról Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap jelentette be, mondván, hogy a döntést „biztonsági okokból” hozták meg.

A lemondás ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag a városba utazott.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint „szinte biztos”, hogy

Bár a szentpétervári fő haditengerészeti parádé mértéke 2024-ben csökkent, ez az első teljes törlés a 2017-es bevezetése óta.

Oroszország az elmúlt hónapokban egyre több drón behatolást jelentett a területére. Míg Kijev az orosz háborús erőfeszítések szempontjából kritikus infrastruktúrát támadja, Moszkva jelentősen fokozta az ukrán városok elleni rakéta- és dróntámadásokat, amelyek gyakran civil infrastruktúrát céloznak meg és számos civil áldozatot követelnek.

Leningrád megyében több tucat járatot késleltettek a szentpétervári Pulkovo repülőtéren, miután a helyi hatóságok hajnalban drónok elfogásának hullámáról számoltak be.

Alekszandr Drozgyenko kormányzó megerősítette, hogy

Drozgyenko azt állította, hogy az orosz légvédelem „több mint egy tucat” ukrán drónt lőtt le. A Lomonoszovszkij kerületben egy lelőtt drón roncsai egy embert megsebesítettek.

Oroszország Volgográd régiójában a drónok törmelékei megrongálták a vasút felsővezetékes áramellátó rendszerét, megzavarva az elektromos infrastruktúrát.

Andrej Bocsarov kormányzó Ukrajnát okolta a támadásért, de sérültekről nem számolt be. Helyi Telegram-csatornák olyan felvételeket osztottak meg, amelyek arra utalnak, hogy egy alállomáson keletkezett tűz is hozzájárulhatott az áramkimaradáshoz.
A Privolzskszaja Vasút jelentése szerint a drónok roncsai miatt késések voltak a Zsutovo állomáson.

A Moszkvától délnyugatra fekvő Kaluga régiót is megtámadták, és a jelentések szerint a regionális repülőtér forgalmát is megzavarták. Más érintett repülőterek között volt Volgográd és Pulkovo, ahol legalább 70 járat késett.

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint légvédelme éjszaka összesen 99 drónt fogott el vagy semmisített meg. Ezek közül 36-ot Brjanszk megyében, 21-et Szmolenszkben, 10-et Kalugában, valamint 9-9-et Volgogradban és Rosztovban lőttek ki.

További drónok a megszállt Krím-félszigetet, Voronyezs, Kurszk, Moszkva, Nyizsnyij Novgorod, Orjol, Tambov és a Fekete-tenger partvidékét vették célba.

Ukrajna hivatalosan nem kommentálta a támadást.