A Fehéroroszország élén 26 éve álló Aljakszandar Lukasenka keménykezű diktátorként irányítja országát
Fotó: Államelnöki Hivatal
A hivatalos exit poll felmérés szerint Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 79,7 százalékával várhatóan elsöprő győzelmet arat a vasárnap tartott fehéroroszországi elnökválasztáson.
2020. augusztus 10., 00:192020. augusztus 10., 00:19
2020. augusztus 10., 00:332020. augusztus 10., 00:33
A választási bizottság tájékoztatása szerint az ellenzéki jelöltként induló Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 6,8 százalékára számíthat. A szavazóhelyiségek többsége helyi idő szerint 20 órakor bezárt, csak néhány helyen kellett meghosszabbítani a voksolást, mert nem került sor mindenkire a hivatalos urnazárásig. Lidija Jermocsina, a választási bizottság elnöke az MTI híradása szerint reményét fejezte ki, hogy minszki idő szerint hajnali 2 órakor már részeredményeket tudnak majd közölni.
A választáson nemzetközi megfigyelők nem vesznek részt, és az államtól független felmérések homlokegyenest a most közölt hivatalos adatokkal ellentétes képet mutatnak. Ezek szerint Cihanouszkaja kapta a voksok 70 százalékát, és Lukasenka csak 10 százalék körüli eredményt ért el. Sem a hivatalos, sem az államtól független felmérés eredményét nem lehet más forrásból ellenőrizni.
Szvjatlana Cihanouszkaja az állami exit poll eredményének ismertetését követően újságíróknak úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy a többség őt támogatja, és nem hisz a hivatalos előrejelzésnek. „Azt hiszem el, amit a saját szememmel látok, és én azt látom, hogy a többség velünk van” – jelentette ki a politikus. A hivatalos exit poll ismertetése után több százan tüntettek Minszk belvárosában, tiltakozva a jelenlegi elnök ellen. Az egyik helyszínen összetűzés kezdődött a rohamrendőrök és az ellenzékiek között, a karhatalom emberei hangránátokkal és könnygázzal próbálták meg szétoszlatni a tömeget. Több helyen letartóztatásokba fogott a rendőrség.
A 65 éves Aljakszandar Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot. A mostani választást pedig több ország bírálta, mivel a kampány időszakában két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát is őrizetbe vettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!