A Fehéroroszország élén 26 éve álló Aljakszandar Lukasenka keménykezű diktátorként irányítja országát
Fotó: Államelnöki Hivatal
A hivatalos exit poll felmérés szerint Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 79,7 százalékával várhatóan elsöprő győzelmet arat a vasárnap tartott fehéroroszországi elnökválasztáson.
2020. augusztus 10., 00:192020. augusztus 10., 00:19
2020. augusztus 10., 00:332020. augusztus 10., 00:33
A választási bizottság tájékoztatása szerint az ellenzéki jelöltként induló Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 6,8 százalékára számíthat. A szavazóhelyiségek többsége helyi idő szerint 20 órakor bezárt, csak néhány helyen kellett meghosszabbítani a voksolást, mert nem került sor mindenkire a hivatalos urnazárásig. Lidija Jermocsina, a választási bizottság elnöke az MTI híradása szerint reményét fejezte ki, hogy minszki idő szerint hajnali 2 órakor már részeredményeket tudnak majd közölni.
A választáson nemzetközi megfigyelők nem vesznek részt, és az államtól független felmérések homlokegyenest a most közölt hivatalos adatokkal ellentétes képet mutatnak. Ezek szerint Cihanouszkaja kapta a voksok 70 százalékát, és Lukasenka csak 10 százalék körüli eredményt ért el. Sem a hivatalos, sem az államtól független felmérés eredményét nem lehet más forrásból ellenőrizni.
Szvjatlana Cihanouszkaja az állami exit poll eredményének ismertetését követően újságíróknak úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy a többség őt támogatja, és nem hisz a hivatalos előrejelzésnek. „Azt hiszem el, amit a saját szememmel látok, és én azt látom, hogy a többség velünk van” – jelentette ki a politikus. A hivatalos exit poll ismertetése után több százan tüntettek Minszk belvárosában, tiltakozva a jelenlegi elnök ellen. Az egyik helyszínen összetűzés kezdődött a rohamrendőrök és az ellenzékiek között, a karhatalom emberei hangránátokkal és könnygázzal próbálták meg szétoszlatni a tömeget. Több helyen letartóztatásokba fogott a rendőrség.
A 65 éves Aljakszandar Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot. A mostani választást pedig több ország bírálta, mivel a kampány időszakában két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát is őrizetbe vettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!