Fotó: Brit kormány
Liz Truss volt brit külügyminiszter az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, miután II. Erzsébet királynő kedden, Boris Johnson eddigi miniszterelnök távozása után hivatalosan megbízta őt a kormányalakítással.
2022. szeptember 06., 15:552022. szeptember 06., 15:55
2022. szeptember 06., 18:032022. szeptember 06., 18:03
A 47 éves Truss az Egyesült Királyság 56., a 96 esztendős II. Erzsébet királynő 15. miniszterelnöke, egyben az Egyesült Királyság harmadik női kormányfője Margaret Thatcher és Theresa May után.
Liz Truss a 14. olyan kormányfő, akit az uralkodó személyesen nevezett ki. A királynő első miniszterelnöke, Winston Churchill ugyanis már hivatalban volt, amikor II. Erzsébet hetven évvel ezelőtt, 1952-ben, édesapja, VI. György király halála után trónra lépett.
A királynőt először Johnson tájékoztatta hivatalosan arról, hogy lemond a miniszterelnöki tisztségről, miután távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről is. II. Erzsébet királynő Johnson bejelentését jóváhagyólag tudomásul vette.
Az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően Johnson javaslatot tett arra, hogy az uralkodó a Konzervatív Párt új vezetőjét, vagyis Liz Trusst nevezze ki miniszterelnöknek.
Johnson látogatása után nem sokkal Truss is megérkezett a skóciai uralkodói rezidenciára,
Johnson és Truss két különböző repülőgéppel érkezett a Balmoral közelében lévő Aberdeen repülőterére, de Truss gépe a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt csak késve tudott leszállni, így a kinevezési protokoll menetrendje valamelyest csúszott.
Ez azt jelentette, hogy az Egyesült Királyságnak Johnson formális lemondása után hozzávetőleg egy órán keresztül nem volt miniszterelnöke, és erre az időszakra a végrehajtói jogköröket a királynő gyakorolta.
miután Johnson az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán, az alsóházi tory frakció nyomására július 7-én bejelentette távozását.
Az utódválasztás eredménye azt jelenti, hogy Liz Truss a miniszterelnöki tisztséget is átvette Johnsontól, miután a Konzervatív Párt kormányon van, és a brit alkotmányosság előírásai alapján a mindenkori kormánypárt vezetője a miniszterelnök.
mindenekelőtt arról, hogy miként kívánja kezelni az energiaárak – és ennek nyomán a megélhetési költségek – meredek emelkedésének problémáját.
Egybehangzó keddi brit médiaértesülések szerint az új brit miniszterelnök azt tervezi, hogy 18 hónapra a jelenlegi szintek környékén befagyasztja a lakossági energiahordozó-árakat, és a közüzemi szolgáltatók kormánygaranciával támogatott, 10-20 évi futamidőre szóló hitelekből finanszírozhatják a nagy- és a kiskereskedelmi árak közötti különbséget.
és szakértői előrejelzések szerint nem kizárható, hogy a következő hónapokban eléri a 18 százalékot a tizenkét havi inflációs ütem.
Értesülések szerint az új brit miniszterelnök hamarosan a londoni parlament elé terjeszt egy soron kívüli költségvetést is, amelyben egyebek mellett 30 milliárd font értékű adócsökkentési csomag is lesz.
Utoljára távozott miniszterelnökként a brit kormányfők hivatalaként és rezidenciájaként szolgáló Downing Street 10.-ből kedden Boris Johnson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!