
Fotó: Agerpres
2011. március 28., 09:382011. március 28., 09:38
El-Ukeila mintegy 110 kilométerre nyugatra fekszik Adzsdábíja városától, ahonnan a felkelők szombaton kiszorították Moammer Kadhafi erőit. Közben sikerült ellenőrzésük alá vonni az Adzsdábíja és el-Ukeila között fekvő Brega városát is. Adzsdábíja és Brega bevétele a felkelők első jelentős hadisikere azóta, hogy a nyugati szövetséges légierő megkezdte támadásait.
Egy lázadó beszámolója szerint gyenge ellenállásba ütköztek. Az ugyancsak a lázadók kezére került jelentős olajterminált, Rasz Lanufot március 12-én hódították vissza a Kadhafihoz hű erők. A kormányerők folyamatosan vonulnak vissza Moammer Kadhafi líbiai vezető szülővárosa, Szirt felé. A lázadók előrehaladásának az üteméből arra lehet következtetni, hogy Adzsdábíja elvesztése után Kadhafi csapatai gyors visszavonulásra kényszerülnek. A nyugati országok légiereje a jelek szerint jelentős segítséget nyújtott a felkelőknek. A harci gépek szombaton megkezdték Szirt bombázását is.
Az egyik helybeli beszámolója szerint egész éjszaka szakadatlan folytak a légicsapások, és a város valóságos tűztengerré vált. A városlakók közül sokan a sivatagba menekültek. A még nyugatabbra lévő, a Tripolit és a Szirtet összekötő országút mentén fekvő Miszrátát viszont a Kadhafihoz hű erők vették tűz alá szombaton. Egy felkelő szerint elképzelhető, hogy Kadhafi szándékosan vonja vissza erőit, mert most Miszráta elfoglalására összpontosít: ebben az esetben az ország nyugati felét teljesen ő ellenőrizné – igaz, a keleti országrész elvesztése árán. Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint felderítési jelentések azt jelzik: Moammer Kadhafi katonái másutt megölteket hoznak a koalíciós erők által végrehajtott légicsapások helyszíneire, hogy ezzel a Nyugatot tegyék felelőssé az emberek haláláért.
A római Szent Péter téren tegnap a pápa szokásos Úrangyala imádsága után a líbiai harcokba sodródott felek közötti párbeszéd azonnali megkezdésére és tűzszünetre szólított fel. Pénteken egyébként eldőlt, hogy egy kanadai tábornok vezeti majd a NATO líbiai hadműveletét. A NATO-országok között csütörtökön született megállapodás arról, hogy az atlanti szövetség néhány napon belül átveszi a több ország által közösen folytatott líbiai légi műveletek irányítását. Peter Mackay kanadai védelmi miniszter pénteki bejelentése szerint mindezt Charles Bouchard altábornagy irányítja majd.
Liam Fox brit védelmi miniszter egyébként tegnap közölte: a beavatkozás addig tart, amíg a lakosság veszélyben van. A miniszter ugyanakkor kizárta szárazföldi erők bevetését, mondván: ezt az ENSZ-határozat külön tiltja. Franco Frattini olasz külügyminiszter rendezési javaslatot tett a líbiai válság megoldására; a római elképzelés szerint Moammer Kadhafi líbiai elnök száműzetésbe vonulna. A terv az ENSZ felügyelete alatt megvalósuló tűzszünetet és széles körű tanácskozást irányoz elő líbiai törzsekkel. Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete egyébként szombaton azt mondta, hogy egy szárazföldi beavatkozás Líbiában megszállásnak minősülne, egyúttal ragaszkodott hozzá, hogy mindenki tartsa magát az ENSZ BT vonatkozó határozatához.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!