Levél a Máért eddigi résztvevőihez

A legszélesebb nemzeti együttműködési rendszerben az a helyes, ha az összehívás előtt megkérdezik a Máértben valaha részt vevő szervezeteket, hogy ők hogyan látják, milyen szervezeti változtatásokat szükséges végrehajtani – fogalmazott. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy 2004 – a Máért legutóbbi ülése – óta eltelt hat év, s különböző jelzéseket kaptak határon túlról, illetve a nyugati emigráció szervezeteitől, amelyek javaslatokat, meglátásokat fogalmaztak meg. Példaként említette, milyen széles körű legyen a nyugati magyarság szervezeteinek meghívása. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések miatt döntött úgy, hogy levélben fordul a Máérten eddig részt vett szervezetekhez – mondta. Semjén Zsolt felidézte, hogy a Máért kitűnően működött 2004 novemberéig, ekkor – mint mondta – Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő konfliktusba került a határon túli magyar vezetőkkel a kettős állampolgárság ügyében, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze. A kormánypárti politikus helyesnek tartotta, hogy Szili Katalin (MSZP) házelnöksége idején, ha Máért nem is volt, de legalább a KMKF működhetett. Semjén Zsolt ismét megerősítette: elhatározott szándékuk, hogy mindkét szervezetet összehívják, mert értékelésük szerint nem „vagy-vagy, hanem is-is” alapon kell működniük.

Más természetű a határon túli magyar szervezeteket összefogó Máért, s más a magyar nemzetiségű képviselők fórumát jelentő KMKF – jegyezte meg a KDNP elnöke. Semjén arról is beszélt, hogy Magyarország kész és nyitott a párbeszédre az új szlovák kormánnyal. Kiemelte: biztos benne, hogy a kettős állampolgárság elfogadása után hozott, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő, a szlovák állampolgárság megfosztásával fenyegető szabályozást viszszavonják majd. Szerinte a szlovák Alkotmánybíróság is megsemmisítené, s európai bíróságok előtt sem állná meg a helyét a jogszabály. Hozzátette: abban előrelépés látszik, hogy a nyelvtörvény ügyében legalább nem fognak bírságolni a hírek szerint. Ugyanakkor ennél többet kellene elérni, önmagában a nyelvtörvény elfogadhatatlan – értékeli.