Fotó: Bagi Barna/Facebook
Egyes magyarországi politikusok miatt a mai napig sérül a külhoniak méltósága, amikor lerománozzák, leszlovákozzák őket, illetve a szavazati jog és a kettős állampolgárság ellen agitálnak – fogalmazott a Krónikának Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke. Mint mondta, a fiatalokat ma a lakhatás, a továbbtanulás és az álláskeresés kérdése érdekli leginkább, ezekre kell válaszokat adniuk a politikusoknak.
2021. augusztus 24., 09:092021. augusztus 24., 09:09
– Mennyire aktívak politikailag az erdélyi magyar fiatalok, milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztalatai?
– A fiataloknak a közélet iránti, világszinten tapasztalható alacsonyabb érdeklődése számos helyen foglalkoztatja a szakértőket. Szerintük a mi generációnk tagjai arra a jelöltre szavaznak legszívesebben, aki válaszokat tud adni a bennünket közvetlenül érintő kérdésekre. Ezek pedig – tudomásul kell vennünk – a lakhatás, a továbbtanulás és az álláskeresés. Valahányszor Erdélybe utaztam az elmúlt tíz évben, úgy éreztem, hogy erre a helyre tanulni jövök: Tusványos, SIC Feszt, Kolozsvári Magyar Napok, az események listája végtelen.
Ezek a rendezvények közösséget teremtenek, a közösség tagjait pedig közös gondolkodásra invitálják. E gondolkodás közben rendre előkerülnek a bennünket leginkább érintő témák. Az erdélyi magyar pártoknak fel van adva a lecke, hiszen az ő feladatuk, hogy ezen igényeket a programjaikba foglalják. Nem könnyű a feladatuk, hiszen Erdély egyszerűen pezseg.
– Mi motiválhat egy kisebbségben lévő nemzeti közösséghez tartozó fiatalt abban, hogy a politika iránt érdeklődjön?
– Szerintem nincs nagyobb motiváció annál, minthogy a nehéz helyzetben szükség van rá. Mondok egy-két példát: Hunyadi János, Mátyás király, Bethlen Gábor, Bethlen István, Tamási Áron, Wass Albert, Sütő András. Legyen szó a török elleni küzdelmekről, Trianonról, a kommunistákról vagy a rendszerváltozásról, mindig volt egy erdélyi magyar, aki reményt adott minden magyarnak. Egyszerűen nincs ennél nagyobb feladat és motiváció.
– Egy korábbi interjúban azt javasolta, legyen egyfajta nemzeti minimum Magyarországon, például az, hogy ne hívják a felvidéki magyarokat szlovákoknak, a kárpátaljaiakat ukránoknak, az erdélyieket románoknak, a vajdaságiakat szerbeknek. Ez ma, több mint 30 évvel a rendszerváltás óta még nem természetes az anyaországban?
– Sokan keresik az okokat, hogy miért, de a hazai baloldal még nagyon messze van a rendszerváltozástól. Egyes politikusoknak betudhatóan a mai napig sérül a külhoni honfitársaink méltósága, amikor már-már sportot űzve lerománozzák, leszlovákozzák őket, az Európai Parlamentben Pozsony helyett Bratislavát kiáltanak, valamint a szavazati jog és a kettős állampolgárság ellen agitálnak. Miattuk az ukrán vendégmunkás kifejezést is jól ismerjük.
– Erdélyben különösen zavaró a magyarság körében, ha Magyarországon a külhoniakat napi politikai csatározásokban használják eszközként egyes politikusok, pártok. Úgy tűnik, hogy az ellenzék részéről olykor egyfajta hangulatkeltés zajlik a határon túliak ellen. Számíthatunk ilyenfajta állásfoglalásokra a jövő évi országgyűlési választásokat megelőző kampányban?
– Ahogy követjük az ellenzéki sorok rendeződését, azt látjuk, hogy sajnos azok az emberek kerülnek előtérbe, akik az előbbi válaszomban említett esetekért felelősek. Ők azok, akik képesek a velejéig megosztani ezt a nemzetet azért, hogy pár százalékkal népszerűbbek legyenek. Ezen percemberek kirohanásaira a leghatékonyabb válasz, ha a külhoni magyarok méltóságteljesen minél többen vesznek részt a választásokon.
– Érdeklődnek-e annyira a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi fiatalok az anyaországi politika iránt, hogy voksoljanak a jövő évi valasztásokon? Mivel motiválhatók?
– Ahogy az interjú elején fogalmaztam, Erdélybe mindig tanulni járok. A rengeteg közösségi eseménynek és eszmecserének köszönhetően itt tapasztaltam meg először 2013-ban, hogy a generációnkat mennyire sajátos témák foglalkoztatják. A 2001-es státusztörvény megszületéséhez hasonló közös gondolkodás vezetett, erről viszont a szüleinket kell megkérdezni. Ma ahhoz, hogy a bennünket leginkább foglalkoztató három kérdésre, a lakhatásra, a továbbtanulásra és az álláskeresésre valós válaszok szülessenek, olyan vezetőre van szükség, aki számára ezek a témák a nemzeti minimum részeit képezik.
Egyeztető fórum a fiatalok összefogásáért
A Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesületet harminc Kárpát-medencei, köztük a legnagyobb határon túli ifjúsági politikai szervezetek alapították azzal a céllal, hogy összefogja a külhoni és az anyaországban élő magyar fiatalokat – így mutatta be az általa vezetett szervezetet a Mandinernek adott korábbi interjújában Bagi Barna. Mint elmondta, a kezdeményezés élére komoly múlttal rendelkező szervezetek álltak, amelyek az elmúlt évben számos vitaestet, figyelemfelhívó és jótékonysági akciót, valamint nemzetpolitikai szemináriumot rendeztek. A célokat illetően arról beszélt, hogy az alapításkor három célt fogalmaztak meg. „Egyrészt jöjjön létre egy rendszeresen működő egyeztető fórum a Kárpát-medencei polgári-keresztény értékeket valló, közélettel aktívan foglalkozó szervezetek között. Másrészt alakítsunk ki közös álláspontot a bennünket érintő nemzetpolitikai kérdésekben, végül pedig, ami a legfontosabb, hogy e témával kapcsolatban szólítsuk meg közösen a generációnkat” – összegzett Bagi Barna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!