Pusztító hadjárat. Az orosz erők ha a vártnál lassabban is, de haladnak céljaik elérése felé
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Kijev és Moszkva egyaránt úgy gondolja, hogy az idő neki játszik, így a háború elhúzódására számít Stier Gábor. A szláv világot jól ismerő külpolitikai újságíró a Krónikának elmondta: a harc Ukrajnában és globális értelemben is folyik, az orosz társadalom pedig egyelőre Putyin mögött áll.
2022. július 18., 20:122022. július 18., 20:12
Wolfram Weimer ismert német külpolitikai újságíró szerint a nyugati fegyverszállítások, de az Oroszországgal szemben hozott szankciók sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, Ukrajna gyakorlatilag már elvesztette a háborút. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Luhanszk elfoglalása fontos politikai eredmény az oroszok számára, de még csak a kezdete a történetnek. Hol tart közel fél év után az ukrajnai háború? – kérdeztük Stier Gábortól, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjéről.
„Most is bebizonyosodott, hogy a háborús stratégiák az első lövés eldördüléséig alakulnak az eredeti elképzelések szerint. Így a gyors győzelemről, az ukrán rendszer megdöntéséről szőtt orosz álmok éppúgy hamar elillantak, mint az Oroszország padlóra küldését célzó nyugati tervek. A szankciók nem térdepeltették le Iránt vagy Venezuelát sem, és nem fogják céljai elérésétől eltántorítani Oroszországot sem” – mondta a külpolitikai szakújságíró.
Mint fogalmazott, az ukrán hadsereg már most is úgy néz ki, mint egy fegyverkiállítás, ráadásul az eddig leszállított eszközök a mennyiség, de a minőség szempontjából sem elegendőek az áttöréshez, a háború menetének a megfordításához.
„Oroszország a kezdeti bizonytalanság után elővette a B-tervet, és a frontot leszűkítve lépésről lépésre haladva őrli fel az ukránokat. S ez a papírforma. Az ukrán hadsereg erőn felüli ellenállása elismerésre méltó, ám a jelenlegi trendek folytatódása mellett legfeljebb a háború elhúzásához elég. Vészesen fogy az élőerő, a lőszer és az üzemanyag, és a nyugati segítség eddig legfeljebb a technikában elszenvedett veszteségek pótlására elég.
– mondta lapunknak Stier Gábor.
Úgy véli, a Donbaszban a neheze még az oroszok előtt van, ám a felőrlő stratégia hatékony, és az őszi esők beálltáig elfoglalhatják a két megyét. „Ezzel és a Krím biztonságának megerősítésével – a szárazföldi összeköttetés megteremtésével, Mariupol és Herszon megye elfoglalásával – a Kreml elsődleges céljai teljesülnek, és akár győzelmet is hirdethetne. Ez a győzelem azonban rendkívül törékeny lenne, és az áldozatokhoz képest sem tűnik elegendőnek a siker kommunikálásához.
Ehhez pedig a biztonsági és gazdasági szempontokat követve el kell vágnia a tengertől, el kell foglalnia a Harkiv–Umany vonaltól délre és keletre lévő területeket. Optimális esetben ehhez még Szumi megyében is kellene egy száz kilométeres puffert létesítenie a határ nyugatra tolásával. Kérdés, hogy meglesz-e ehhez az erő és a politikai akarat” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Mint mondta, Kijev és Moszkva egyaránt úgy gondolja, hogy az idő neki játszik, de ez esetben is csak az egyik félnek lehet igaza.
– tette hozzá.
Azon kérdéseinkre, hogy mit sikerült eddig elérnie Putyinnak az eredeti terveiből, belefáradtak-e az oroszok a háborúba, s érezhetők-e az oroszországi mindennapokban a háború, illetve a szankciók negatív hatásai, Stier Gábor elmondta: az eredeti terveket a Kreml teljesítette is, meg nem is.
„Az ukrán hadsereget egyrészről demilitarizálta, elpusztította a készleteinek jelentős részét, másrészről az agresszióval felgyorsította a modernizációját, felfegyverzését. Ukrajnát egyértelműen meggyengítette, hiszen az ország a kilátásba helyezett nyugati újjáépítés után sem lesz erős. Ha Moszkva területeket szerez meg, akkor a NATO-t kijjebb tolja a határaitól, ugyanakkor Ukrajna mögé végképp felsorakoztatta az észak-atlanti szövetséget és az Európai Uniót is. Ráadásul Svédország és Finnország csatlakozásával újabb 1200 kilométeres közös határa lesz a NATO-val, amely e bővítéssel ráadásul erősíti az északi szárnyát, amely az Arktisz körül a jövőben várható viták miatt komoly kihívás Moszkvának. Az úgynevezett nácitlanítás az Azov megtörésével formálisan sikerült, de a Kreml ezalatt nagy valószínűséggel a hatalom megdöntését is értette, Zelenszkij azonban a helyén van” – mondta a szakértő.
Stier szerint szélesebb értelemben véve az új világrendért folytatott harcban ez a háború erősítheti az úgynevezett nem Nyugatot, ez pedig felgyorsíthatja Amerika globális pozícióinak gyengülését.
„A harc Ukrajnában és globális értelemben is folyik, a csatának nincs vége, és az orosz társadalom egyelőre Putyin mögött áll. Vannak ugyan elégedetlenkedő hangok – mindenek előtt a nagyvárosi középosztály morog –, az orosz társadalmat azonban nem sikerült a Kreml ellen fordítani. Ezt mutatja, hogy Putyin támogatottsága nyolcvan százalék feletti, de a háborúé, pontosabban a „különleges katonai műveleteké” is több mint hetven.
Még arra is ügyelt, hogy Moszkvába vagy Szentpétervárra ne érkezzenek koporsók. Ezt azzal sikerült elérni, hogy a déli és az Urálon túli körzetek egységei vannak a fronton” – vázolta a helyzetet a Moszkvatér.com portál főszerkesztője.
Fotó: Mil.ru
Azt is megkérdeztük, meddig tart ki a Nyugat Zelenszkij ukrán elnök mellett? A külpolitikai szakújságíró szerint ez attól függ, mit értünk kitartáson.
„A Nyugat ugyanis már az újjáépítés mellett is elkötelezte magát. A szankciók, és főleg a fegyverszállítások kérdésében már nem olyan nagy az egység. Minél jobban fájnak majd a szankciók Európának, annál kisebb lesz a háború társadalmi támogatottsága. A beszélgetés elején is felmerült, hogy Nyugaton is megjelentek azok a józan hangok, amelyek szerint ezt a háborút Ukrajna nem nyerheti meg, és akár területvesztés árán is békét, vagy legalább tűzszünetet kellene kötni. Az elitek azonban még szállítják a fegyvert Ukrajnába, és az angolszászok és szövetségeseik – Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, a balti államok – a végső győzelemig, az utolsó ukránig harcolnának, a németek, olaszok franciák kompromisszumokra is rávennék Ukrajnát, míg sok országot, köztük Magyarországot is inkább a saját gondjaik foglalkoztatják. Támogatják ugyan a NATO és az EU erőfeszítéseit, ám csak addig, amíg az nem sérti nagyon a saját érdekeiket” – fogalmazott a főszerkesztő.
Úgy látja, ha a hadi helyzet a fronton romlik, és az ukrán vereség egyértelműsödik, akkor ezek a törésvonalak mélyülnek. Amennyiben pedig Kijev kitart, akkor a nyugati oldalon a „héják” szava marad a hangosabb, és az ő akaratuk érvényesül. Ez az akarat pedig végső soron Oroszország meggyengítése, birodalmi létének megszüntetése. Stier Gábor szerint ezért próbál Kijev minden áron sikereket felmutatni, és katonai szemmel értelmetlen és nagy áldozatokkal járó döntések árán is a hősiességét kidomborítani.
„Eddig úgy tűnik, hogy az Európai Unió elszámította magát, a tél közeledtével egyre mélyebb válságba kerül, és ez nem csupán az európai versenyképességet rombolja, hanem szociális feszültségekhez is vezet. Moszkva erre számít, míg az EU csak most kezdi érzékelni, hogy mekkora nagy a baj. Megjegyezném, hogy az európai fősodor öngyilkos, ruszofóbiától kísért, és sok tekintetben ideológiai alapú lépéseivel ellentétben az Egyesült Államok nagyon is pragmatikus a szankciók kérdésében, saját érdekeit sosem hagyja figyelmen kívül, így az olajembargó esetében még visszafogottságra is intette Brüsszelt. Az ősz, és még inkább a tél kritikus lesz, és Európa sajnos már a háború kirobbanása előtt megmutatkozó, és azóta csak kiteljesedő rövidlátó politikája miatt rosszul áll ebben a harcban. Csak remélni tudom, hogy Európa kibírja a jelentős részben önmaga által előidézett nyomást, és képes lesz a korrekcióra” – fogalmazott Stier.
„Románia elkötelezettsége, atlantizmusa egyértelmű, meg kell azonban jegyezni, hogy a lengyelekkel vagy a baltiakkal ellentétben felelőtlen lépésekkel nem kockáztatja a háború eszkalálódását. Úgy tűnik, értett az ukrán gépek kimentése, majd román repülőterekről történt bevetése utáni orosz figyelmeztetésből, de az igazi próbatétel számára az lesz, ha az orosz erők elérik a moldovai határt. Hozzám a pragmatikus, mérsékeltebb, a mielőbbi békét sürgető magyar álláspont áll közelebb, amely inkább a humanitárius segítségre, és nem a háború eszkalálására helyezi a hangsúlyt. Ebben persze benne van az is, hogy a magyar-ukrán viszony az elmúlt években meglehetősen feszült volt” – mondta a külpolitikai szakújságíró.
Stier Gábor ezzel az említett pragmatizmussal magyarázza, és ebben a háborús helyzetben természetesnek, szükségesnek tartja a magyar vezérkari főnök ukrajnai látogatását. A politikai kapcsolatok felmelegítésének azonban szerinte egyelőre nincs itt az ideje. Úgy véli, ahhoz előbb Kijevnek kell a kisebbségeket érintő kérdésében gesztust tennie.
„Csak remélni tudom, hogy a háború nem a nacionalizmust, a kirekesztést erősíti még tovább az ukrán politikában” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!