Lemondott Gordon Brown, a konzervatív David Cameron az új brit miniszterelnök

Cameron a Liberális Demokratákkal koalícióban állíthatja össze kormányát. Miniszterelnök-helyettese a liberálisok vezetője, Nick Clegg, aki egy ideig Magyarországról is tudósított.
A 43 éves Cameront – aki az utóbbi két évszázad legfiatalabb brit kormányfője – kedd este bízta meg II. Erzsébet királynő az új brit kormány megalakításával, miután a konzervatívok – jóllehet abszolút többség nélkül – megnyerték a múlt csütörtökön tartott parlamenti választásokat.

Előtte Gordon Brown, az eddigi munkáspárti miniszterelnök járt az uralkodónál, és benyújtotta lemondását. Brown közölte, hogy a Labour éléről is azonnali hatállyal távozik. David Cameron a Buckingham-palotából a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciához hajtatott, ahol hivatalosan bejelentette, hogy elfogadta a kormányalakítási megbízást. Hozzátette: kormányát a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták „teljes körű koalíciójával” kívánja megalakítani.

A múlt heti brit parlamenti választásokon – 36 év óta első ízben – egyik nagy párt sem szerzett abszolút többséget a londoni alsóházban. A Munkáspárt 1997-es elsöprő választási győzelme óta ellenzékben politizáló konzervatívoké lett a legnagyobb frakció, de ahhoz nem elégséges a létszáma, hogy a toryk önállóan többségi kormányt alakíthassanak. Ebben a helyzetben Cameron a harmadik legnagyobb parlamenti erőt alkotó Liberális Demokratákat kérte fel kormányalakítási tárgyalásokra. A vasárnap kezdődött egyeztetések kedd este fejeződtek be, de Cameron kormányalakítási megbízatásának pillanatában is tartott még a liberális párt vezető testületeiben a tárgyalóküldöttségek által kidolgozott koalíciós megállapodás-tervezet jóváhagyási folyamata.

Ez szerda hajnalban ért véget, miután a Liberális Demokraták új parlamenti frakciója, valamint a párt legfelső irányító testülete, a szövetségi végrehajtó tanács meghallgatta a tervezetet, majd hosszas szavazási procedúra után egyaránt elfogadta azt.

Az uralkodó mindazonáltal már ez előtt külön jóváhagyta Clegg miniszterelnök-helyettesi megbízatását.
Az új brit miniszterelnök-helyettes – aki politikusi karrierje előtt, a Financial Times megbízásából egy ideig Budapestről küldött tudósításokat a kelet-európai gazdasági reformfolyamatokról – első, szerda hajnali nyilatkozatában kiemelte: Nagy-Britanniának nem csupán új kormánya, de új típusú kormánya is van.

Ez egyenes utalás volt arra, hogy a II. világháború óta első ízben alakul koalíciós brit kabinet.
Clegg közölte: reményei szerint ez új, sokszínű, plurális politika kezdetét is jelenti, olyanét, amelyben különböző meggyőződésű politikusok az ország érdekében túllépnek nézeteltéréseiken.
A konzervatív-liberális koalíció megalkotásához máris sarkalatos nézetkülönbségeket kellett áthidalnia a két pártnak.

Az erőteljesen EU-párti liberálisok például belementek, hogy a most kezdődő parlamenti ciklusban nem törekszenek az euró nagy-britanniai bevezetésére, amiről a konzervatívok hallani sem akarnak. Cameron a választási kampány idején rendezett miniszterelnök-jelölti tévéviták egyikén kijelentette: ha ő lesz a következő miniszterelnök, Nagy-Britannia „soha” nem lép be az euróövezetbe.

A liberálisok vállalták, hogy nem ellenzik a tengeralattjárókra telepített önálló brit atomütőerő felújítását. A konzervatívok ennek fejében elfogadták a program költségeinek szigorú felügyeletét.

Mindemellett – legalábbis erre a parlamenti ciklusra – letettek adóreform-programjuk egyik sarkalatos eleméről, az örökösödési illeték alsó értékhatárának jelentős emeléséről is.

A konzervatívok 2007-es éves kongresszusukon jelentették be, hogy kormányra kerülésük esetén több mint a háromszorosára, 300 ezer fontról egymillió fontra emelik az örökösödési adó alá eső ingatlanok alsó értékhatárát.

Megállapodás született arról is, hogy a parlamenti ciklusok idejét öt évben rögzítik. A jelenlegi választási törvény csak azt írja elő, hogy két választás között legfeljebb öt év telhet el, de ezen belül a mindenkori kormányfő indoklás nélkül bármikor új választásokat írhatott ki. A módosítás azonnali érvényű lesz, vagyis a tervezet szerint a következő választásokat 2015 májusában tartják.

A konzervatívok megígérték azt is, hogy népszavazást írnak ki a Liberális Demokraták által szorgalmazott választási reformról.

Az új kormány első, hivatalosan megerősített tagjai között van a konzervatív George Osborne, aki a pénzügyminiszteri tisztséget töltheti be, a szintén konzervatív William Hague, aki külügyminiszter lesz, és Liam Fox, aki – ugyancsak a toryk színeiben – a védelmi tárcát irányítja majd. A kabinetnek a tervek szerint öt liberális tagja lesz. Gordon Brown eddigi miniszterelnök családjával együtt kedden már ki is költözött a Downing Streetről – ahol pénzügyminiszterként és miniszterelnökként összesen 13 évig lakott –, és repülőgéppel skóciai választókörzeti otthonában utazott. Brown, aki 1983 óta parlamenti képviselő, a korábbi hírekkel ellentétben képviselői mandátumát egyelőre megtartja.