Leállított hadműveletek

Gori bombázása öt halálos áldozatot követelt, a halottak között van egy grúz és egy holland újságíró is. Közben Grúzia másik, szintén orosz támogatást élvező szakadár tartományában, Abháziában is offenzíva indult a grúz kormányerők ellen, amelyek estére fel is adták állásaikat. Dmitrij Medvegyev orosz elnök ugyanakkor tegnap bejelentette: parancsot adott az orosz haderő grúziai hadműveleteinek leállítására azokon a területeken, ahol nincs ellenállás, mivel a „Grúziát békére kényszerítő hadművelet” elérte a célját, Dél-Oszétiában az orosz békefenntartók és a polgári lakosság biztonsága garantált. Az orosz államfő – egyben a hadsereg főparancsnoka – arra is utasítást adott, hogy ha kialakulnának az erőszak fészkei a konfliktusövezetben, az orosz katonák semmisítsék meg az ellenállást tanúsítókat.
Ezzel egyidejűleg Anatolij Nogovicin, a vezérkari főnök helyettese bejelentette: az orosz csapatok parancsot kaptak arra, hogy ne menjenek tovább, de amennyiben a grúz fél megsértené a fegyverszünetet, az orosz katonák ezt megfelelő válaszban fogják részesíteni. Medvegyev bejelentését az Anatolij Szergyukov védelmi miniszterrel és Nyikolaj Makarov vezérkari főnökkel tartott tegnapi megbeszélésén tette, miután meghallgatta a miniszter jelentését a dél-oszétiai helyzetről. Az orosz elnök azt mondta: az „agresszort” megbüntették, érzékeny veszteségeket szenvedett, fegyveres erői szétestek. Délután Medvegyev azt is közölte, hogy Moszkva Dél-Oszétiából is ki fogja vonni csapatait.
A grúz vezetés azonban arról adott hírt, hogy az orosz légierő tegnap támadást intézett a Grúzián áthaladó Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajvezeték ellen. Mint közölték, a grúz hadsereg egységei Tbiliszi védelmére visszavonulnak az orosz haderő elől, mivel az már mintegy 20 kilométerre megközelítette a fővárost.

Elvetett tűzszüneti javaslat
Oroszország korábban elvetette azt a tűzszüneti javaslatot, amelyet Franciaország dolgozott ki az Európai Unió nevében, és amely a harcok beszüntetését és a katonai műveletek előtti status quo visszaállítását irányozta elő. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet közölte: országa nem fogadja el a Biztonsági Tanács elé beterjesztett – és Mihail Szaakasvili grúz elnök által már aláírt – tervezetet, mivel azt Moszkva kihagyásával dolgozták ki. Csurkin leszögezte: azt követelik, hogy az Egyesült Államok által támogatott Grúzia vonja ki csapatait Dél-Oszétiából és Abháziából. Egyúttal úgy vélte, Washington és Moszkva közös érdeke, hogy jók legyenek az amerikai–orosz kapcsolatok.

Bush hevesen bírálta Moszkvát
Csurkin mindezt annak kapcsán jelentette ki, hogy George Bush amerikai elnök hétfő este a grúziai hadművelet befejezésére szólította fel Oroszországot, és figyelmeztetett: Moszkvának egy kisebb országba történt behatolásának „drámai és brutális” kiszélesedése veszélyezteti a Nyugattal fenntartott kapcsolatait. Bush közölte: úgy tűnik, hogy Moszkva megpróbálja megdönteni Mihail Szaakasvili megválasztott kormányát. Szaakasvili az Egyesült Államok közeli szövetségese. „Oroszország behatolt egy szuverén szomszédos államba, és a nép által demokratikusan megválasztott demokratikus kormányt fenyegeti. Egy ilyen lépés elfogadhatatlan a 21. században” – hangsúlyozta újságírók előtt a Fehér Házban George Bush, miután Kínából visszatért Washingtonba. Az amerikai elnök szerint a szakadár Dél-Oszétia miatti konfliktus folytatódása összeegyeztethetetlen lenne azokkal a garanciákkal, amelyeket Oroszországtól kaptak arra nézve, hogy Moszkva céljai a harcok előtti status quo helyreállítására korlátozódnak. Az orosz kormánynak tiszteletben kell tartania Grúzia területi épségét és szuverenitását. Az orosz kormánynak változtatnia kell mostani irányvonalán, el kell fogadnia a békeszerződést mint a konfliktus megoldásához vezető első lépést – mondta Bush.
„Oroszország e heti lépései komoly kérdéseket vetettek fel Grúziával és a térséggel kapcsolatos szándékait illetően. Ezek a lépések súlyos károkat okoztak Oroszország nemzetközi tekintélyének” – szögezte le Bush. Hozzátette: „Ezek a lépések veszélyeztetik Oroszország kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Európával. Itt az ideje, hogy Oroszország állja a szavát, és vessen véget a válságnak”.
Moszkva ugyanakkor cáfolta, hogy meg kívánja dönteni Szaakasvilit, ennek ellenére Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott: az lenne a legjobb, ha Szaakasvili lemondana. „Már nem bízunk a jelenlegi grúz vezetésben” – közölte. Közben Washingtont is bírálatok érték: az Egyesült Államok „súlyos bakit” követett el, amikor elhitette Grúziával, hogy kockázat nélkül hajthat végre hadműveletet Dél-Oszétiában – írta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, Nobel-békedíjas politikus a The Washington Post tegnapi számának fórum rovatában. Okfejtése szerint „Oroszország nem kíván területileg terjeszkedni, de legitim érdekei vannak a kaukázusi térségben”.

Románia kimenekítette polgárait
Bukarest közben utasítást adott a Grúziában tartózkodó román állampolgárok kimenekítésére, tegnap már 30 románt sikerült is kihozni a háború dúlta országból. Emellett a szombati értekezlet után Traian Băsescu államfő tegnapra ismét összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot a grúziai helyzet miatt.
Közben tegnap is folytatódtak a nemzetközi diplomáciai kísérletek a konfliktus rendezésére. Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnöke Moszkvába és Tbiliszibe utazott, hogy közvetítsen a felek között. Sarkozy a hadműveletek leállításának hírére közölte: ki kell dolgozni a tűzszünet menetrendjét. A francia elnökkel folytatott megbeszélésen az orosz államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva készen áll a konfliktus végleges rendezését szolgáló tárgyalások megkezdésére, s ehhez két feltételt támaszt: az összes grúz erő térjen vissza a kiinduló állásaikba, részlegesen demilitarizálják ezeket, s Grúzia írja alá az erőszak alkalmazását kizáró, jogilag kötelező érvényű dokumentumot. Eduard Kokojti dél-oszét elnök ennek nyomán bejelentette, hogy Dél-Oszétia csatlakozni kíván az Orosz Föderációhoz.
Mihail Szaakasvili közben Tbilisziben több tízezres tömeg előtt mondott beszédben jelentette be, hogy Grúzia kilép az egykori szovjet tagállamok alkotta Független Államok Közösségéből (FÁK). Azt is közölte: Grúzia úgy döntött, hogy felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétéről 1994-ben kötött szerződést, és mostantól Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország által megszállt területnek tekinti. A NATO is megerősítette, hogy Grúzia területi épségének fönn kell maradnia.