
Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron. A francia államfő szerint fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást Ukrajna számára
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intette mindazokat, akik „mindenekelőtt Oroszország széttaposását” célozzák, ami szerinte soha nem lesz Franciaország álláspontja.
2023. február 19., 14:192023. február 19., 14:19
2023. február 19., 14:212023. február 19., 14:21
„Oroszország vereségét szeretném, és azt szeretném, ha Ukrajna meg tudná védeni az álláspontját, de meggyőződésem, hogy a végén mindez nem katonailag fog megoldódni” – fogalmazott a francia elnök a Le Journal du Dimanche című, vasárnap megjelenő lapnak, a Le Figaro című napilapnak és France Inter közrádiónak adott interjújában. „Egyesekkel ellentétben én nem gondolom, hogy Oroszországot teljesen tönkre kell tenni, meg kell támadni szárazföldön. Ezek a megfigyelők mindenekelőtt Oroszország széttaposását szeretnék. Ez soha nem volt Franciaország álláspontja, és nem is lesz soha” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) követően készült interjúban az államfő megerősítette: a tárgyalásos megoldást szorgalmazza továbbra is. A konferencián a francia elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút.
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott, miután nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neokolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem erősödik, két új taggal bővül, és Vlagyimir Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét.
„Most az kell, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely megzavarja az orosz frontot annak érdekében, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek” – mondta a vasárnapi interjúban Emmanuel Macron. Szerinte egyik fél sem tud teljesen győzni, mert a mozgósítás hatásai nem olyan jelentősek sem Ukrajnában, sem Oroszországban, mint amire számítani lehetett, és megvannak a kapacitásbeli korlátai.
A francia elnök úgy vélte, hogy „minden más opció, mint Vlagyimir Putyin, a jelenlegi rendszeren belül rosszabbnak tűnik”. A lap szerint ezzel olyan, keményebb álláspontot képviselő emberekre utalt, mint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vagy Jevgenyij Prigozsin, az offenzívában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója. „Őszintén, azt lehet gondolni, hogy egy demokratikus megoldás fog az orosz civil társadalomban megerősödni annyi bekeményített év után és egy konfliktus kellős közepén? Nagyon szeretném, de nem hiszek igazán benne” – mondta Emmanuel Macron.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!