Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron. A francia államfő szerint fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást Ukrajna számára
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intette mindazokat, akik „mindenekelőtt Oroszország széttaposását” célozzák, ami szerinte soha nem lesz Franciaország álláspontja.
2023. február 19., 14:192023. február 19., 14:19
2023. február 19., 14:212023. február 19., 14:21
„Oroszország vereségét szeretném, és azt szeretném, ha Ukrajna meg tudná védeni az álláspontját, de meggyőződésem, hogy a végén mindez nem katonailag fog megoldódni” – fogalmazott a francia elnök a Le Journal du Dimanche című, vasárnap megjelenő lapnak, a Le Figaro című napilapnak és France Inter közrádiónak adott interjújában. „Egyesekkel ellentétben én nem gondolom, hogy Oroszországot teljesen tönkre kell tenni, meg kell támadni szárazföldön. Ezek a megfigyelők mindenekelőtt Oroszország széttaposását szeretnék. Ez soha nem volt Franciaország álláspontja, és nem is lesz soha” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) követően készült interjúban az államfő megerősítette: a tárgyalásos megoldást szorgalmazza továbbra is. A konferencián a francia elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút.
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott, miután nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neokolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem erősödik, két új taggal bővül, és Vlagyimir Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét.
„Most az kell, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely megzavarja az orosz frontot annak érdekében, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek” – mondta a vasárnapi interjúban Emmanuel Macron. Szerinte egyik fél sem tud teljesen győzni, mert a mozgósítás hatásai nem olyan jelentősek sem Ukrajnában, sem Oroszországban, mint amire számítani lehetett, és megvannak a kapacitásbeli korlátai.
A francia elnök úgy vélte, hogy „minden más opció, mint Vlagyimir Putyin, a jelenlegi rendszeren belül rosszabbnak tűnik”. A lap szerint ezzel olyan, keményebb álláspontot képviselő emberekre utalt, mint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vagy Jevgenyij Prigozsin, az offenzívában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója. „Őszintén, azt lehet gondolni, hogy egy demokratikus megoldás fog az orosz civil társadalomban megerősödni annyi bekeményített év után és egy konfliktus kellős közepén? Nagyon szeretném, de nem hiszek igazán benne” – mondta Emmanuel Macron.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!