Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron. A francia államfő szerint fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást Ukrajna számára
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intette mindazokat, akik „mindenekelőtt Oroszország széttaposását” célozzák, ami szerinte soha nem lesz Franciaország álláspontja.
2023. február 19., 14:192023. február 19., 14:19
2023. február 19., 14:212023. február 19., 14:21
„Oroszország vereségét szeretném, és azt szeretném, ha Ukrajna meg tudná védeni az álláspontját, de meggyőződésem, hogy a végén mindez nem katonailag fog megoldódni” – fogalmazott a francia elnök a Le Journal du Dimanche című, vasárnap megjelenő lapnak, a Le Figaro című napilapnak és France Inter közrádiónak adott interjújában. „Egyesekkel ellentétben én nem gondolom, hogy Oroszországot teljesen tönkre kell tenni, meg kell támadni szárazföldön. Ezek a megfigyelők mindenekelőtt Oroszország széttaposását szeretnék. Ez soha nem volt Franciaország álláspontja, és nem is lesz soha” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) követően készült interjúban az államfő megerősítette: a tárgyalásos megoldást szorgalmazza továbbra is. A konferencián a francia elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút.
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott, miután nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neokolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem erősödik, két új taggal bővül, és Vlagyimir Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét.
„Most az kell, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely megzavarja az orosz frontot annak érdekében, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek” – mondta a vasárnapi interjúban Emmanuel Macron. Szerinte egyik fél sem tud teljesen győzni, mert a mozgósítás hatásai nem olyan jelentősek sem Ukrajnában, sem Oroszországban, mint amire számítani lehetett, és megvannak a kapacitásbeli korlátai.
A francia elnök úgy vélte, hogy „minden más opció, mint Vlagyimir Putyin, a jelenlegi rendszeren belül rosszabbnak tűnik”. A lap szerint ezzel olyan, keményebb álláspontot képviselő emberekre utalt, mint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vagy Jevgenyij Prigozsin, az offenzívában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója. „Őszintén, azt lehet gondolni, hogy egy demokratikus megoldás fog az orosz civil társadalomban megerősödni annyi bekeményített év után és egy konfliktus kellős közepén? Nagyon szeretném, de nem hiszek igazán benne” – mondta Emmanuel Macron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!