
Hosszú távú konfliktus. Lavrov szerint Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
2024. május 20., 11:452024. május 20., 11:45
„Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében” – mondta.
A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette: „egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok”.
Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik.
– tette hozzá az MTI szerint.
Leszögezte, hogy
„Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell” – mondta.
Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben. „Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek” – fogalmazott Lavrov.
Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint
Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított „különös buzgalmat”.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló „forgatókönyveket gyakorolnak”, hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.
Hangsúlyozta, hogy
Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok „a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát” a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy „nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség” körvonalait.
Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.
Beszámolt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a minapi pekingi csúcstalálkozón megvitatta Kínának a globális biztonsággal kapcsolatos kezdeményezését. „Nagyszerű logikát látunk abban, hogy a globális biztonság garantálása gondolatának gyakorlati előmozdítása az eurázsiai biztonság alapjainak kialakításával kezdődne, mindenféle észak-atlanti lerakódás nélkül” – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok „olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit”.
A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását „kezdeményezte”, veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.
„Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják” – fogalmazott Lavrov.
– nyilatkozott az orosz tárcavezető.
Többen meghaltak a Harkiv régiót ért orosz csapásokban
Legalább tizenegy halálos áldozatuk és harminchat sebesültjük van a Harkiv régiót ért orosz rakétacsapásoknak – közölték a helyi hatóságok vasárnap.
A harkivi főügyész hivatala szerint a megyeszékhely, Harkiv városának északnyugati Mala Danylivka kerületét ért támadások következtében hatan életüket vesztették és huszonheten megsebesültek. Az első csapást követően húsz perccel egy második is érte a területet. Ihor Terehov polgármester a Telegram-oldalán azt írta, hogy a rakéták egy szabadidős központba csapódtak.
Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója pedig további öt halottról és kilenc sebesültről számolt be Kupjanszk térségében található két faluból, amelyeket rakéta-sorozatvetőkkel lőttek az orosz csapatok.
A vasárnapi rakétacsapások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb légvédelmi eszközöket követelt nyugati szövetségeseitől Harkiv és más városok védelmére. „Két Patriot Harkiv számára alapvető különbséget jelentene” – hangsúlyozta az amerikai gyártmányú légvédelmi fegyverrendszerre utalva.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!