Fotó: Mid.ru
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy fékezik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.
2022. április 26., 09:432022. április 26., 09:43
2022. április 26., 11:592022. április 26., 11:59
„Biztos forrásból tudjuk, hogy sem London, sem Washington nem tanácsolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a tárgyalások felgyorsítását” – idézte az orosz diplomácia vezetőjének az egyik orosz tévécsatornának adott interjújában elhangzottakat a Híradó.hu.
– fogalmazott Szergej Lavrov az orosz külügyminisztérium Telegram-oldalán megosztott bejegyzés szerint. Elmondása szerint az orosz fél folytatni kívánja a tárgyalásokat Kijevvel.
A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban „kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva”. Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz–amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor „a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült”.
„Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét” – idézte Lavrov nilatkozatát az MTI.
Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani. Hozzátette: „Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot” – mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.
– jelentette ki az orosz diplomácia vezetője. Megerősítette Lavrov azt is, hogy
Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO „lényegében bekapcsolódott” az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatása során.
Közben a washingtoni kormányzat kedden egy Ukrajna megerősítéséről szóló biztonsági konferenciát hívott össze Ramsteinbe, Németország legjelentősebb amerikai katonai támaszpontjára. A találkozót be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kezdeményezte, és a német n-tv hírportáljának információi szerint részt vesz rajta többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint Christine Lambrecht német védelmi miniszter is.
A Pentagon közlése szerint húsz ország védelmi miniszterei és vezérkari főnökei fogadták el a washingtoni meghívást. A találkozó célja az ukrán hadsereg modernizálása, valamint annak megvitatása, hogyan lehet Ukrajnát katonailag megerősíteni a háború után.
A nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában, amelyet pénteken tettek közzé.
Putyin és Guterres találkozóján az egyik fontos kérdés várhatóan Mariupol városa lesz majd, ahol az orosz hadseregnek a két hete tartó ostrom ellenélre sem sikerült elfoglalnia az Azovsztal vas- és acélművet. Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az üzem területén és alagsorában tartózkodó ukrán védőket. Ukrajna arra kérte Guterrest, hogy gondoskodjon egy humanitárius folyosó kialakításáról az Azovsztal területén menedéket kereső civilek kimenekítésére.
Az ENSZ főtitkára várhatóan csütörtökön Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!