Olaf Scholz elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint pártjának álláspontja túlságosan kedvező Oroszországgal kapcsolatban
Fotó: Facebook/Olaf Scholz
A nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában, amelyet pénteken tettek közzé.
2022. április 22., 21:472022. április 22., 21:47
A Németországot ért bírálatokra reagálva, miszerint nem tesz meg mindent Ukrajna támogatásában, a kancellár elmondta, hogy a német hadsereg az Ukrajnába küldött harci eszközök könnyű és gyors szállítására és használatára helyezte a hangsúlyt.
„A katonai felszereléseket hosszas kiképzés, további logisztika és a saját országaink katonáinak igénybevétele nélkül kell minél könnyebben és minél gyorsabban elszállítani”. Ehhez pedig a leggyorsabb megoldás a korábbi szovjet hadseregtől hátramaradt fegyverek használata, amelyeket az ukránok jól ismernek – magyarázta Scholz, utalva arra, hogy ilyen fegyverzettel elsősorban a kelet-európai NATO-tagországok rendelkeznek.
Hangoztatta, hogy NATO-tagállamként nem csak a szövetségen kívüli Ukrajna segítségére sietnek,
Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz.
A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson – emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: „mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást”.
– tette hozzá Scholz.
Szerinte sem ő, sem a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem pacifista – bár békepárti –, de Németország világháborús múltját is figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát.
Leszögezte, hogy az SPD teljes egészében a transzatlanti szövetség és a nyugati együttműködés híve. Kijelentette, hogy a német szociáldemokrata párt politikája tette lehetővé a vasfüggöny lehullását, számos kelet- és közép-európai ország demokratizálódását és az Európai Unión belüli egységesedést. Az ukránok segítését célzó jelenlegi törekvését pedig ahhoz az érzéshez hasonlította, amelyet annak idején Helmut Schmidt kancellár írt le „a demokratikus mozgalmak tankokkal való eltiprásáról Csehszlovákiában, Magyarországon és Kelet-Németországban”.
A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, „hideg fejjel kell gondolkozni”, hiszen Németország „felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért”. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”.
A Der Spiegel saját, április 20-án és 21-én készült felmérése szerint
Németország az orosz gázra nem vezetett be embargót, amit Scholz a többi közt a gazdasági válság elkerülésével magyarázott. Emellett elmondta, hogy szerinte az orosz gázhasználat bojkottálása nem vetne véget a háborúnak, ha pedig az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal „gazdasági érvek mentén lehetne tárgyalni, Putyin el sem kezdte volna a háborút”.
Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb célja az Ukrajnában zajló háborúban, a kancellár azt mondta, hogy elsősorban tűzszünetre volna szükség, az orosz csapatok kivonására, valamint egy békemegállapodásra annak érdekében, hogy Ukrajna a későbbiekben is képes legyen megvédeni magát. Ukrajnát „felfegyverezzük, hogy garantáljuk a biztonságát. (...) Nem engedjük, hogy az a fajta diktált béke álljon fenn Ukrajnában, amelyet Putyin álmodott meg” – szögezte le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!