Német kancellár: a nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”

Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz.

A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson – emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: „mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást”.

– tette hozzá Scholz.

Szerinte sem ő, sem a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem pacifista – bár békepárti –, de Németország világháborús múltját is figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát.

Leszögezte, hogy az SPD teljes egészében a transzatlanti szövetség és a nyugati együttműködés híve. Kijelentette, hogy a német szociáldemokrata párt politikája tette lehetővé a vasfüggöny lehullását, számos kelet- és közép-európai ország demokratizálódását és az Európai Unión belüli egységesedést. Az ukránok segítését célzó jelenlegi törekvését pedig ahhoz az érzéshez hasonlította, amelyet annak idején Helmut Schmidt kancellár írt le „a demokratikus mozgalmak tankokkal való eltiprásáról Csehszlovákiában, Magyarországon és Kelet-Németországban”.

A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, „hideg fejjel kell gondolkozni”, hiszen Németország „felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért”. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”.

A Der Spiegel saját, április 20-án és 21-én készült felmérése szerint

Németország az orosz gázra nem vezetett be embargót, amit Scholz a többi közt a gazdasági válság elkerülésével magyarázott. Emellett elmondta, hogy szerinte az orosz gázhasználat bojkottálása nem vetne véget a háborúnak, ha pedig az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal „gazdasági érvek mentén lehetne tárgyalni, Putyin el sem kezdte volna a háborút”.

Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb célja az Ukrajnában zajló háborúban, a kancellár azt mondta, hogy elsősorban tűzszünetre volna szükség, az orosz csapatok kivonására, valamint egy békemegállapodásra annak érdekében, hogy Ukrajna a későbbiekben is képes legyen megvédeni magát. Ukrajnát „felfegyverezzük, hogy garantáljuk a biztonságát. (...) Nem engedjük, hogy az a fajta diktált béke álljon fenn Ukrajnában, amelyet Putyin álmodott meg” – szögezte le.