Fotó: Orosz külügyminisztérium
Példátlan és felháborító, hogy a NATO egyes országai megtagadták az orosz külügyminisztert szállító repülőgéptől a Szerbiába való átrepülést – jelentette ki Szergej Lavrov hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.
2022. június 06., 16:412022. június 06., 16:41
Lavrov a tervek szerint hétfőn és kedden Szerbiába látogatott volna, de vasárnap estére kiderült: Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária elutasította, hogy átengedje légterén az orosz külügyminisztert szállító repülőgépet. A tárcavezető, akit a belgrádi tárgyalásokon hétfőn az ottani orosz nagykövet helyettesített, nemzetközi online sajtótájékoztatót tartott Moszkvában.
„Tegnap este és ma reggel sok kérdést kaptunk a médiától arról, hogyan reagáltunk az Észak-atlanti Szövetség egyes tagjainak arra a példátlan döntésére, hogy megakadályozzák az orosz külügyminiszter látogatását a Szerb Köztársaságba. Megtörtént, ami elképzelhetetlen, megértem az érdeklődést, amelyet önök e felháborító cselekedetek értékelése iránt tanúsítottak” – mondta a külügyi tárca vezetője.
„Most ezt az elvet (a partnerek szabad megválasztásának szabadságának elvét), amelyet a Nyugat helyezett mindenek elé, maga a Nyugat tiporta el. Szerbiának a Nyugat szempontjából nem szabad megválasztania, nem szabadna szabadon megválasztania partnereit” – jelentette ki Lavrov. Hozzátette, gyakorlatilag teljesen megfosztottak egy szuverén államot a külpolitikához való jogához, Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis egyelőre orosz irányban.
Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mielőbbi moszkvai látogatásra hívta meg szerb hivatali partnerét, Nikola Selakovicot, és kifejezte reményét, hogy „az illemről leszokott Brüsszel és kliensei” nem fogják megakadályozni ebben. „Brüsszel irányvonala a Balkánon és Ukrajnában lényegében ugyanaz, csak amíg a Balkánon az EU azoknak kedvez, akik a szerbek érdekeit sértik, addig Ukrajnában a NATO és az EU egy olyan rendszert támogat, amely már régóta hadat üzent mindennek, ami orosz” – mondta az orosz külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház alelnöke hétfői Telegram-bejegyzésében „rendkívül kemény”, a diplomáciai tiltakozáson túlmenő, közös gyakorlati ellenlépéseket sürgetett Oroszország és Szerbia részéről a légterüket a Lavrov gépe előtt lezáró három balkáni ország ellen. A szenátor hangot adott álláspontjának, mely szerint a három NATO-tagország nem önállóan, hanem amerikai befolyás hatására döntött így.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!