
KITEKINTŐ – A nemzetközi nőnaphoz időzítve az Európai Parlament e heti plenáris ülésén kerül napirendre határozattervezetként az a menekült és menedékkérő nők helyzetéről szóló jelentés, amelyet a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság januárban fogadott el.
2016. március 08., 13:052016. március 08., 13:05
Emberi jogi és humanitárius szervezetek szerint az Európába érkező menekültek és menedékkérők közül a nők különösen veszélyeztetett helyzetben vannak: nemcsak a hazájukban dúló háborús helyzet vagy az őket érő erőszak elől menekülnek, de út közben is nemi erőszak vagy emberkereskedelem áldozataivá válhatnak.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) az MTI által ismertetett adatai szerint idén 133 ezer menedékkérő érkezett a tengeren át Európába, elsősorban Görögországba, 35 százalékuk nő, 20 százalékuk gyermek. Az EP-bizottság jelentése szorgalmazza az elkülönített elhelyezést és a külön tisztálkodási lehetőséget, női ügyintézők és tolmácsok biztosítását, a határőrizeti és rendőri szervek felkészítését a nőket különösen érintő bűncselekmények kezelésére, a gyermekfelügyelet biztosítását, a nőgyógyászati és csecsemőgondozási ellátásokat. Kiemelik, hogy a nőknek saját jogukon is elérhető kell hogy legyen a menekültkérelmi eljárás lefolytatása, ne csak a férjük jogán. Szorgalmazza a menedékkérő nők társadalmi integrációjának javítását nyelvoktatás és az elhelyezkedést segítő képzéssel.
Mary Honeyball brit EP-képviselő, a jelentés készítője, a Szocialisták és Demokraták EP-csoport tagja szerint „a fogadóközpontokba való megérkezésükkor ezek a már kiszolgáltatott nők, akik esetlegesen emberkereskedelem, szexuális erőszak vagy más bűncselekmény áldozatai, további akadályokkal szembesülnek, amelyek tovább rontják amúgy is már kiszolgáltatott helyzetüket\". Segélyszervezetek szerint az esetek tényleges számát nehéz felmérni, a nők bizalmatlansága, traumatizáltsága, valamint a nyelvi nehézségek miatt.
„Jobban hallhatóvá kell tenni ezeknek a nőknek a hangját, mert maga a szituáció, amelyben vannak, megakadályozza, hogy beszéljenek a velük történtekről\" – szorgalmazta Iverna McGowan, az Amnesty International (AI) európai intézményekhez delegált irodájának igazgatója az EP-ben rendezett újságíró-szemináriumon.
Az UNHCR egy felmérésében többen arról számoltak be, hogy molesztálást vagy nemi erőszakot kellett elszenvedniük, hogy ezzel „fizessenek\" az embercsempészeknek. A főbiztosság más szervezetekkel közösen családtámogató állomásokat hoz létre Törökországban, Görögországban és máshol a balkáni útvonal mentén. Ezekben a nők és gyerekek orvosi, pszichológiai segítséget kapnak, a szétszakadt családok segítséget ahhoz, hogy újra megtalálják egymást. A tervezett 20 létesítményből négy már működik.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!