
Mircea Geoană főtitkárhelyettes, Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
Fotó: Amerikai külügyminisztérium
Kritikus szakaszába lépett Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az utóbbi napokban újabb ukrajnai területekre terjedt át a fegyveres konfliktus – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján.
2022. szeptember 09., 17:212022. szeptember 09., 17:21
2022. szeptember 09., 17:432022. szeptember 09., 17:43
A NATO-országok támogatásának köszönhetően az ukrán fegyveres erők a közelmúltban meg tudták állítani az orosz offenzívát a Donbaszban, és vissza tudtak foglalni területeket – tette hozzá a főtitkár. Szerinte a háború okozta energiaválság és az amiatt kialakult infláció próbára teszik a Nyugat egységét és szolidaritását. Fontosnak nevezte, hogy a háború eme következményei ne vezessenek az Ukrajna melletti elkötelezettség csökkenéséhez.
Fontos, hogy a szövetségesek ne hagyjanak fel az Ukrajnának nyújtott segítséggel, folytassák anyagi és katonai természetű támogatásukat, ugyanis – mint mondta – elhúzódó fegyveres konfliktusra kell felkészülni. „Ha Oroszország abbahagyja a harcot, béke lesz. Ha Ukrajna abbahagyja a harcot, nem lesz többé független ukrán nemzet” – jelentette ki Stoltenberg. Hozzátette, ragaszkodni kell a jelenlegi irányhoz „Ukrajna és a magunk érdekében is”.
Antony Blinken a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Egyesült Államok azt kívánja elérni, hogy Ukrajna „erős diplomáciai pozícióba” kerüljön, ha tárgyalásra kerülne sor Oroszországgal. Közölte: Washington viszont most semmi jelét nem látja annak, hogy Moszkva készen állna komolyan részt venni egy diplomáciai tárgyalásban Kijevvel. „Amikor azonban eljön az idő, Ukrajnának a lehető legjobb helyzetben kell lennie erre” – mondta az amerikai diplomácia vezetője.
Blinken dicsérte az elmúlt napok ukrán offenzíváit és az ország déli és keleti részén fekvő területek visszafoglalását. Szerinte ezek valódi eredmények, de „korai lenne megmondani, hogyan alakul a helyzet ezután”. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, nagy különbséget lát az ukrán és az orosz katonák harci moráljában. „Miközben az ukránok a szabadságukért harcolnak, sok orosznak fogalma sincs, miért van Ukrajnában” – mondta.
A szövetségesek egységesek maradnak Ukrajna támogatásában, és el fogják számoltatni Oroszországot – tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!