
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Kijev által előterjesztett, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet fenntartja az ország NATO-csatlakozásának szándékából eredő fenyegetést, ezért Moszkva negatívan reagálna az aláírására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
2022. szeptember 14., 18:362022. szeptember 14., 18:36
2022. szeptember 14., 18:492022. szeptember 14., 18:49
Az ukrán elnöki hivatal kedden egy biztonsági megállapodástervezetet tett közzé, amely a Kijevnek nyújtandó nemzetközi garanciákat rögzíti. A dokumentum kötelező érvényű megállapodást javasol egyfelől Ukrajna, másfelől az Egyesült Államok, az EU tagállamai és több más ország között. A korábbi javaslatokkal ellentétben nem irányozza elő az ukrán NATO-csatlakozás elutasítását, Ukrajna semleges státuszát vagy Oroszország biztonsági kezesként való szerepvállalását.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan reagálna arra, ha aláírnák az Ukrajna által előterjesztett tervezetet.
„A jelenlegi status quo, a jelenlegi helyzet mellett aligha adhatna bárki nagyobb biztonsági garanciát adni Ukrajnának, mint az ország vezetése. Csakhogy az ország vezetésének olyan intézkedéseket kellene meghoznia, amelyek megszüntetik az Oroszországi Föderációt fenyegető veszélyt. Kijev tökéletesen tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló ukrán tervezet továbbra is magában foglalja az ország NATO-csatlakozásának veszélyét, ami szerinte megerősíti, hogy „sürgős szükség” volt az orosz „különleges hadművelet” elindítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció által tavasszal parafált megállapodástervezet „tartalmazott bizonyos biztonsági garanciákat is”, de azok teljesen más jellegűek voltak. Hozzátette, hogy az ukrán fél visszavonta a szöveg jóváhagyását és „ez a folyamat már lezárult”.
Peszkov szerint „abszolút semmi köze sincs a valósághoz” a Reuters hírügynökség értesülésének, amely szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője a háború elején elérte Kijev előzetesen beleegyezését abba,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a Kijev által javasolt biztonsági paktum, amely előirányozná Ukrajna folyamatos nyugati anyagi támogatását „rabszolgasorba taszítaná az Európai Uniót”, örökre megakadályozva az integrációt a gazdasági növekedés és a fejlődés helyreállításában. Hozzátette, hogy a tervezet több pontját, különösen azokat, amelyek a fegyverszállításokra vonatkoznak, már „sokkal nagyobb léptékben” amúgy is végrehajtják.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében kedden azt írta, hogy az „ukrán nácik” nem fognak semmilyen biztonsági garanciákat kapni, különösen azért nem, mert a projektjük lényegében a harmadik világháború „prológusa”. A politikus szerint a Kijev által javasolt megállapodás „majdnem ugyanazt jelenti, mint az Észak-atlanti Paktum 5. cikkének alkalmazása Ukrajnára”,
Medvegyev szerint a „különböző kaliberű nyugati főnököknek” meg kell érteniük, hogy hogy ez a „hisztérikus felhívás” közvetlenül összefügg a NATO és Oroszország közötti hibrid háborúval.
„Ha ezek a zavarodottak továbbra is féktelenül pumpálják a veszélyes fegyvereket a kijevi rezsimbe, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb egy másik szintre lép” – figyelmeztetett Medvegyev.
„A saját katonai forgatókönyvét fogja követni, új résztvevők bevonásával. Ez mindig is így volt” – írta a volt államfő.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!