Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Kijev által előterjesztett, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet fenntartja az ország NATO-csatlakozásának szándékából eredő fenyegetést, ezért Moszkva negatívan reagálna az aláírására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
2022. szeptember 14., 18:362022. szeptember 14., 18:36
2022. szeptember 14., 18:492022. szeptember 14., 18:49
Az ukrán elnöki hivatal kedden egy biztonsági megállapodástervezetet tett közzé, amely a Kijevnek nyújtandó nemzetközi garanciákat rögzíti. A dokumentum kötelező érvényű megállapodást javasol egyfelől Ukrajna, másfelől az Egyesült Államok, az EU tagállamai és több más ország között. A korábbi javaslatokkal ellentétben nem irányozza elő az ukrán NATO-csatlakozás elutasítását, Ukrajna semleges státuszát vagy Oroszország biztonsági kezesként való szerepvállalását.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan reagálna arra, ha aláírnák az Ukrajna által előterjesztett tervezetet.
„A jelenlegi status quo, a jelenlegi helyzet mellett aligha adhatna bárki nagyobb biztonsági garanciát adni Ukrajnának, mint az ország vezetése. Csakhogy az ország vezetésének olyan intézkedéseket kellene meghoznia, amelyek megszüntetik az Oroszországi Föderációt fenyegető veszélyt. Kijev tökéletesen tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló ukrán tervezet továbbra is magában foglalja az ország NATO-csatlakozásának veszélyét, ami szerinte megerősíti, hogy „sürgős szükség” volt az orosz „különleges hadművelet” elindítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció által tavasszal parafált megállapodástervezet „tartalmazott bizonyos biztonsági garanciákat is”, de azok teljesen más jellegűek voltak. Hozzátette, hogy az ukrán fél visszavonta a szöveg jóváhagyását és „ez a folyamat már lezárult”.
Peszkov szerint „abszolút semmi köze sincs a valósághoz” a Reuters hírügynökség értesülésének, amely szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője a háború elején elérte Kijev előzetesen beleegyezését abba,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a Kijev által javasolt biztonsági paktum, amely előirányozná Ukrajna folyamatos nyugati anyagi támogatását „rabszolgasorba taszítaná az Európai Uniót”, örökre megakadályozva az integrációt a gazdasági növekedés és a fejlődés helyreállításában. Hozzátette, hogy a tervezet több pontját, különösen azokat, amelyek a fegyverszállításokra vonatkoznak, már „sokkal nagyobb léptékben” amúgy is végrehajtják.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében kedden azt írta, hogy az „ukrán nácik” nem fognak semmilyen biztonsági garanciákat kapni, különösen azért nem, mert a projektjük lényegében a harmadik világháború „prológusa”. A politikus szerint a Kijev által javasolt megállapodás „majdnem ugyanazt jelenti, mint az Észak-atlanti Paktum 5. cikkének alkalmazása Ukrajnára”,
Medvegyev szerint a „különböző kaliberű nyugati főnököknek” meg kell érteniük, hogy hogy ez a „hisztérikus felhívás” közvetlenül összefügg a NATO és Oroszország közötti hibrid háborúval.
„Ha ezek a zavarodottak továbbra is féktelenül pumpálják a veszélyes fegyvereket a kijevi rezsimbe, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb egy másik szintre lép” – figyelmeztetett Medvegyev.
„A saját katonai forgatókönyvét fogja követni, új résztvevők bevonásával. Ez mindig is így volt” – írta a volt államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!