Cáfolat. Daniel Buda román EP-képviselő neve is felmerült az újabb korrupciós botrányban
Fotó: Facebook/Daniel Buda
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját, és nem tudott arról, hogy a kezdeményezés törvénytelen akció volt.
2025. március 26., 15:432025. március 26., 15:43
A 2021-ben megfogalmazott levélben több képviselő azzal érvelt, hogy „technológiai rasszizmus” lenne kizárni a kínai szolgáltatókat az EU 5G hálózatából. A belga hatóságok gyanúja szerint a levél nyolc aláíróját a Huawei fizette le azzal a céllal, hogy a nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélt kínai céget benntarthassák az európai piacon – írta a Politico. Az állásfoglalást Daniel Buda mellett aláírta további két romániai EP-képviselő, Cristian Bușoi és Tudor Ciuhodaru is.
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
Az ügyészségi dokumentumokra hivatkozó Politico szerint a Huawei lobbistái 15 ezer eurót ajánlottak fel a levél megfogalmazójának, az aláíróknak pedig fejenként 1500 eurót.
Közleményében határozottan elutasította, hogy a nevét bűncselekményekkel hozzák összefüggésbe.
A politikus közölte azt is, hogy soha nem kapott pénzt vagy javakat a Huaweitől és vizsgálat sem indult ellene ebben az ügyben. „Mi több, semmilyen belga hatóság nem keresett meg” – idézte Daniel Buda liberális EP-képviselőt az Agerpres hírügynökség.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!