Tiltott lobbitevékenység. Három román EP-képviselő is gyanúba keveredett a Huawei által kifizetett összegek miatt kirobbant korrupciós ügyben
Fotó: Purger Tamás/MTI
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
2025. március 14., 13:192025. március 14., 13:19
Daniel Buda, Cristian Bușoi és Tudor Ciuhodaru is aláírta ugyanis azt a levelet, amelyben EP-képviselők egy csoportja a kínai Huawei mellett lobbizott, ezzel ők is korrupció gyanójába keveredtek.
Közülük Buda jelenleg is az EP tagja.
A belga ügyészek a Huawei kínai óriáscéghez kapcsolódó lobbisták ellen nyomoznak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy európai parlamenti képviselőket és volt képviselőket vesztegettek meg, hogy rávegyék őket kezdeményezéseik támogatására.
A Follow the Money oknyomozó cikke szerint 2021-ben írták alá a támogató levelet, amelyben
A G4Media kérdésére, hogy aláírta-e a levelet, Cristian Bușoi nemleges választ adott.
„A hivatalos e-mailjeim gyors ellenőrzése és a korábbi asszisztenseimmel való egyeztetés alapján nem találtam semmilyen levelezést Matrusciello úrral, aki a kérés kezdeményezőjének tűnik, vagy bárki mással a levél tárgyában.
Hozzáteszem, hogy minden hivatalos és nem hivatalos megbeszélésen az volt az álláspontom, hogy támogassam Románia álláspontját a 3,4 és 5 G-s technológia kapcsán, a biztonság megsértése nélkül” – mondta Bușoi.
Daniel Buda is tagadja, hogy a Huaweinek lobbozott volna, bár azt nem, hogy aláírta a levelet.
„Soha nem volt semmilyen kapcsolatom, találkozóm vagy kapcsolatom semmilyen hatósággal, lobbistával, kínai képviselővel vagy más, az üggyel kapcsolatos személlyel.
– mondta.
A levél annak nyomán született, hogy 2020 januárjában az EU olyan bejelentést tett, amely veszélyeztette a Huawei európai jövőjét. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és Thierry Breton belső piacért felelős biztos akkor azt mondta, hogy a tagállamok megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a „nagy kockázatú” szolgáltatók kizárására az 5G-hálózatokból. Vestager, a digitális és versenypolitikáért felelős dán politikus hangsúlyozta, hogy ez „nem irányult egyetlen konkrét ország vagy vállalat ellen sem”.
Egy 41 európai parlamenti képviselő által aláírt levélben felszólították a Bizottságot, hogy teljesen zárja ki a Huaweit és kínai versenytársát, a ZTE-t az európai 5G hálózatokból. A levélben ragaszkodtak ahhoz, hogy tiltsák meg a magas kockázatú kínai beszállítóktól származó technológia használatának bármilyen uniós finanszírozását.
Egy kis, hangos csoport azonban ellenezte azt – írja a Follow the Money.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Nyolc európai parlamenti képviselő ellenkező tartalmú levelet írt, amelyben „technológiai rasszizmusra” figyelmeztetnek, mondván, hogy a beszállítók kizárása a származási helyük alapján diszkriminatív. Az aláírók között volt Cristian Bușoi, aki annak idején a parlament befolyásos ipari, kutatási és energetikai bizottságának elnöke volt, Daniel Buda és Tudor Ciuhodaru.
A levelet csak olasz és román képviselők írták alá:
A levélnek szimbolikus értéke volt: jelezte a nyilvánosságnak, hogy a cég élvezi az európai parlamenti képviselők támogatását.
csütörtök délután lepecsételték az uniós parlament két asszisztensének brüsszeli irodáját, egy gyanúsítottat letartóztattak – tájékoztatott a Le Soir című, francia nyelvű belga napilap csütörtökön.
A belga rendőrség megvesztegetés, hamisítás, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel gyanújával tartott házkutatást Belgiumban és Portugáliában csütörtök reggel egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben.
A gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
A belga napilap internetes oldala szerint a belga szövetségi ügyészség délután kiadott közleményében megerősítette:
Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás részeként az ügyben eljáró bíró azt kérte: pecsételjék le két, az ügyben állítólagosan érintett parlamenti asszisztens irodáját Brüsszelben. Egy gyanúsítottat Franciaországban előállítottak, az ügyészség által kiadott európai elfogatóparancs alapján.
A nyomozók szerint a lobbisták bűncselekményeket követhettek el azzal, hogy megvesztegették a törvényhozókat.
– fogalmaztak.
Az ügyészség szerint a lobbisták be nem jelentett nagy összegű készpénzes kifizetésekkel és nagy értékű ajándékokkal érték el a politikusok befolyásolását.
Jegyeket ajándékoztak labdarúgó mérkőzésekre, vagy a kínai vállalat érdekeinek érvényesítéséért cserébe minden költséget fedező kínai utazásokat biztosítottak.
A botrányban érintett politikusok legalább egyikének kifizetése egy portugál cégen keresztül történt – írták.
Az Európai Parlament közölte: figyelembe veszik az információkat és teljes mértékben együttműködnek a hatóságokkal.
Az ügy mintegy két évvel a Katargate néven ismertté vált, az uniós parlamentet érintő korrupciós botrány után robbant ki, amelyben a gyanú szerint Katar és Marokkó próbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát.
A 2022 decemberében ismertté vált vizsgálat során többeket letartóztattak Brüsszelben, köztük Eva Kailit, az EP görög szocialista alelnökét és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, és jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le egyebek mellett Panzeri és Kaili otthonában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!