
Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel
Fotó: Facebook/Pásztor István
Ismét kormányzati szerepvállalásra készül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – hangsúlyozta Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban, miután tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel.
2022. július 15., 15:482022. július 15., 15:48
A legnagyobb délvidéki magyar párt ismét a kormánykoalíció része lesz, és az előző évekhez hasonlóan ezúttal is államtitkári szinten kíván részt venni az új kabinet munkájában – húzta alá a VMSZ elnöke.
Előbb a nemzeti kisebbségek pártjainak képviselőivel tárgyalt, majd a nagyobb pártok, koalíciók, listák tagjaival. Az ellenzékből többen jelezték, hogy nem kívánnak megjelenni a találkozón.
A szerb köztársasági elnök és a VMSZ képviselőinek a találkozóját követően Pásztor István elmondta: egyelőre nem tudni, ki csatlakozik még a kormánykoalícióhoz, a VMSZ azonban az utóbbi nyolc évhez hasonlóan most is a Szerb Haladó Párt partnere marad.
Továbbra is az egészségügy, az oktatás, a pénzügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az építésügy és a közigazgatás területén szeretnének kormányzati pozíciót, mert ezek azok a témakörök, amelyek a legfontosabbak a magyar közösség számára.
Pásztor István, a VMSZ elnöke
Fotó: Facebook/Pásztor István
Pásztor István biztosította a szerb elnököt arról is: számíthat a VMSZ támogatására minden olyan területen, amely az ország szuverenitásának megőrzését célozza.
„Azt gondoljuk, hogy a szuverenitás feláldozása azt jelentené, hogy mindenünket feláldozzuk. Nincs az a nyomásgyakorlás, amelynek engedni kell” – hangsúlyozta a pártelnök.
„Az a szankciós politika, amelyet az Európai Unió bevezetett, az az EU térden lövése saját maga részéről. (...) Ebbe az őrületbe nekünk nem szabad belemennünk, ezt az őrületes nyomást nekünk ki kell bírnunk. (.)
– részletezte Pásztor István, aki elmondta, hogy Szerbia ebben az egészben csak szemlélő, és „ennél többet nem is szabad, hogy vállaljon, illetve ennél nagyobb terhet nem is szabad, hogy ráruházzanak”.
A parlamenti választási folyamat jelentősen elhúzódott Szerbiában, mert a voksolást az egyik szavazóhelyen ötször kellett megismételni, így a végleges eredményeket csak július 5-én tették közzé. A szerbiai törvények szerint a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is felálljon.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamenti választást jobbközép Szerb Haladó Párt nyerte meg, így a következő időszakban 120 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. A második helyen az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért nevű lista végzett, amelynek 38 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 31 mandátummal.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a Remény koalíció (15 mandátum), a Muszáj koalíció (13 mandátum), valamint a Fogadalomtevők Szerb Pártja és a Dveri Mozgalom (10–10 mandátum).
Az albán kisebbségnek egy, a horvát kisebbségnek kettő, a bosnyák kisebbség egyik pártjának kettő, a másiknak pedig három képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek öt politikusa ülhet be a parlamenti patkóba.
A választás éjszakáján Aleksandar Vucic közölte: pártja a VMSZ-szel szeretne kormányt alakítani. Elnöki eskütételekor a politikus ezt megismételte, hozzátéve: azt szeretné, hogy az új kormányban komoly helyet kapjanak a nemzeti kisebbségek.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!