Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel
Fotó: Facebook/Pásztor István
Ismét kormányzati szerepvállalásra készül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – hangsúlyozta Pásztor István pártelnök pénteken Belgrádban, miután tárgyalást folytatott Aleksandar Vucic szerb államfővel.
2022. július 15., 15:482022. július 15., 15:48
A legnagyobb délvidéki magyar párt ismét a kormánykoalíció része lesz, és az előző évekhez hasonlóan ezúttal is államtitkári szinten kíván részt venni az új kabinet munkájában – húzta alá a VMSZ elnöke.
Előbb a nemzeti kisebbségek pártjainak képviselőivel tárgyalt, majd a nagyobb pártok, koalíciók, listák tagjaival. Az ellenzékből többen jelezték, hogy nem kívánnak megjelenni a találkozón.
A szerb köztársasági elnök és a VMSZ képviselőinek a találkozóját követően Pásztor István elmondta: egyelőre nem tudni, ki csatlakozik még a kormánykoalícióhoz, a VMSZ azonban az utóbbi nyolc évhez hasonlóan most is a Szerb Haladó Párt partnere marad.
Továbbra is az egészségügy, az oktatás, a pénzügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az építésügy és a közigazgatás területén szeretnének kormányzati pozíciót, mert ezek azok a témakörök, amelyek a legfontosabbak a magyar közösség számára.
Pásztor István, a VMSZ elnöke
Fotó: Facebook/Pásztor István
Pásztor István biztosította a szerb elnököt arról is: számíthat a VMSZ támogatására minden olyan területen, amely az ország szuverenitásának megőrzését célozza.
„Azt gondoljuk, hogy a szuverenitás feláldozása azt jelentené, hogy mindenünket feláldozzuk. Nincs az a nyomásgyakorlás, amelynek engedni kell” – hangsúlyozta a pártelnök.
„Az a szankciós politika, amelyet az Európai Unió bevezetett, az az EU térden lövése saját maga részéről. (...) Ebbe az őrületbe nekünk nem szabad belemennünk, ezt az őrületes nyomást nekünk ki kell bírnunk. (.)
– részletezte Pásztor István, aki elmondta, hogy Szerbia ebben az egészben csak szemlélő, és „ennél többet nem is szabad, hogy vállaljon, illetve ennél nagyobb terhet nem is szabad, hogy ráruházzanak”.
A parlamenti választási folyamat jelentősen elhúzódott Szerbiában, mert a voksolást az egyik szavazóhelyen ötször kellett megismételni, így a végleges eredményeket csak július 5-én tették közzé. A szerbiai törvények szerint a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is felálljon.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamenti választást jobbközép Szerb Haladó Párt nyerte meg, így a következő időszakban 120 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. A második helyen az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért nevű lista végzett, amelynek 38 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 31 mandátummal.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a Remény koalíció (15 mandátum), a Muszáj koalíció (13 mandátum), valamint a Fogadalomtevők Szerb Pártja és a Dveri Mozgalom (10–10 mandátum).
Az albán kisebbségnek egy, a horvát kisebbségnek kettő, a bosnyák kisebbség egyik pártjának kettő, a másiknak pedig három képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek öt politikusa ülhet be a parlamenti patkóba.
A választás éjszakáján Aleksandar Vucic közölte: pártja a VMSZ-szel szeretne kormányt alakítani. Elnöki eskütételekor a politikus ezt megismételte, hozzátéve: azt szeretné, hogy az új kormányban komoly helyet kapjanak a nemzeti kisebbségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!