A szociáldemokrata Zoran Milanovic Horvátország következő államelnöke
Fotó: Facebook
A csaknem végleges hivatalos részeredmények alapján biztosnak mondható, hogy Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.
2020. január 05., 23:042020. január 05., 23:04
2020. január 06., 00:302020. január 06., 00:30
A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanovic a szavazatok 52,7 százalékát, Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,30 százalékát szerezte meg. Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte be, míg Grabar-Kitarovic 26,65 százalékkal került a második helyre.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3 százalékkal megasabb volt, mint az első fordulóban (51,6 százalék).
„A kampány nehéz volt és hosszú, nem mindig korrekt, de ez így van, a politika szenvedélyes munka, sok szeretetet van benne, néha ellenségeskedés és türelmetlenség, én teljesen magamat adtam” – hangsúlyozta. Mint mondta, tőle nem hallanak majd megható történeteket az összetartozásról, mert az emberek különbözőek. Ugyanakkor hozzátette: törekedni fog arra, hogy államfőként a füle és feje lehessen mindenkinek, kevésbé egy váll, amelyen sírhatnak. „Tudatos párbeszédet kell folytatni arról, hogy eltérőek vagyunk, más világnézettel és előítéletekkel rendelkezünk, amelyekre én sem vagyok immunis, mert hétköznapi ember vagyok” – mondta.
Grabar-Kitarovic távozó államfő elismerte a vereségét, és gratulált ellenfelének. Úgy vélte, ennek a választásnak az volt az üzenete, hogy többet kell az emberek között lenni, és jobban meghallani a mondanivalójukat. „Megértettük, Horvátország döntött, Zoran Milanovic lesz Horvátország elnöke öt évig, én pedig minden jót kívánok neki tisztsége betöltésében” – mondta Grabar-Kitarovic.
Az 54 éves, jogi végzettségű Zoran Milanovic a belgiumi Flamand egyetemen tudományos fokozatott szerzett, Brüsszelben pedig posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007-től pedig megválasztották a párt elnökének. Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben ugyanakkor a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt.
Kormányfői karrierjét összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal. Összetűzésbe került az Európai Bizottsággal is, miután megpróbálta megakadályozni Josip Perkovic volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását. 2014-ben az SDP elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016-ban pedig a horvát parlamenti választásokat is. Ezt követően lemondott a pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat-balkáni országoknak. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!