A szociáldemokrata Zoran Milanovic Horvátország következő államelnöke
Fotó: Facebook
A csaknem végleges hivatalos részeredmények alapján biztosnak mondható, hogy Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.
2020. január 05., 23:042020. január 05., 23:04
2020. január 06., 00:302020. január 06., 00:30
A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanovic a szavazatok 52,7 százalékát, Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,30 százalékát szerezte meg. Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte be, míg Grabar-Kitarovic 26,65 százalékkal került a második helyre.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3 százalékkal megasabb volt, mint az első fordulóban (51,6 százalék).
„A kampány nehéz volt és hosszú, nem mindig korrekt, de ez így van, a politika szenvedélyes munka, sok szeretetet van benne, néha ellenségeskedés és türelmetlenség, én teljesen magamat adtam” – hangsúlyozta. Mint mondta, tőle nem hallanak majd megható történeteket az összetartozásról, mert az emberek különbözőek. Ugyanakkor hozzátette: törekedni fog arra, hogy államfőként a füle és feje lehessen mindenkinek, kevésbé egy váll, amelyen sírhatnak. „Tudatos párbeszédet kell folytatni arról, hogy eltérőek vagyunk, más világnézettel és előítéletekkel rendelkezünk, amelyekre én sem vagyok immunis, mert hétköznapi ember vagyok” – mondta.
Grabar-Kitarovic távozó államfő elismerte a vereségét, és gratulált ellenfelének. Úgy vélte, ennek a választásnak az volt az üzenete, hogy többet kell az emberek között lenni, és jobban meghallani a mondanivalójukat. „Megértettük, Horvátország döntött, Zoran Milanovic lesz Horvátország elnöke öt évig, én pedig minden jót kívánok neki tisztsége betöltésében” – mondta Grabar-Kitarovic.
Az 54 éves, jogi végzettségű Zoran Milanovic a belgiumi Flamand egyetemen tudományos fokozatott szerzett, Brüsszelben pedig posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007-től pedig megválasztották a párt elnökének. Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben ugyanakkor a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt.
Kormányfői karrierjét összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal. Összetűzésbe került az Európai Bizottsággal is, miután megpróbálta megakadályozni Josip Perkovic volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását. 2014-ben az SDP elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016-ban pedig a horvát parlamenti választásokat is. Ezt követően lemondott a pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat-balkáni országoknak. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!