London korlátozza a „szociális turizmust”

A kormányfő leszögezte: a más uniós tagállamokból érkezett polgárok nem élhetnek korlátlan ideig a szociális támogatásokkal, jelentősen szigorítják a munkanélküli segélyhez való hozzájutás feltételeit, és a szociális lakásokhoz való hozzáférést is korlátozzák. A kormányfő a szerdai Financial Timesnak elmondta: a tervek szerint az EU-ból érkező bevándorlóknak három hónapig kellene várniuk a munkanélküli segélyre, emellett elveszítenék a lakhatási támogatást és hat hónap után amunkanélküli segélyt is, ha bebizonyosodik, hogy időközben valós esélyük lett volna munkát találni.

Cameron kifejtette: a brit polgárok mélységesen aggódnak a Romániából és Bulgáriából érkező bevándorlók száma miatt. Ennek kapcsán megkérdőjelezte az Európai Unió egyik alapelvének számító szabad mozgás elvét, kijelentve: azt nem lehet feltételek nélkül alkalmazni. Kifejtette: egy következő, konzervatív irányítású kormány 2015-től nyomást gyakorolhat majd az EU illetékes szerveire annak érdekében, hogy korlátozható legyen a jelenlegi, illetve jövendőbeli uniós tagállamokból érkező bevándorlók száma. Ennek alapját az képezné, hogy megnehezítenék a bevándorlást a szegényebb országokból a gazdagabbakba.

Mint arról beszámoltunk, Nagy-Britanniában jelentős aggodalmat okoz, hogy idén lejár az a hétéves határidő, ameddig Románia és Bulgária európai uniós csatlakozását követően a régebbi tagállamok korlátozhatták a két országainak hozzáférését saját munkaerő-piacukhoz. A szigetországban a kormányzó Konzervatív Párt számos politikusa és az euroszkeptikus UKIP is kampányt folytat a munkaerőpiac megnyitása ellen, attól tartanak ugyanis, hogy a két balkáni ország polgárai elözönlenék az országot, de nem azért, hogy munkát vállaljanak, hanem azért, hogy visszaéljenek a brit szociális rendszer biztosította lehetőségekkel.

A Konzervatív Párt számos képviselője aláírta már azt a törvénytervezetet, amely 2018-ig kitolná a korlátozások hatályát. Az Európai Bizottság azonban már több ízben is jelezte: ebben az esetben kötelességszegési eljárás indulna Nagy-Britannia ellen. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos tegnap „sajnálatos túlreagálásnak” nevezte a brit terveket. Kijelentette: az Európai Bizottság mindig tényekre alapozott vitát szorgalmaz a munkaerő-áramlás ügyében. Hozzátette: az unió nem bevándorlásról, hanem a munkavállalók szabad mozgásáról beszél, amely minden tagországra érvényes, az új uniós tagokra pedig csak átmeneti időszakok után.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi és alapjogi kérdésekért felelős alelnöke leszögezte: a személyek szabad mozgásának elve mindaddig nem alku tárgya, míg egy ország tagja a közös piacnak és az Európai Uniónak.

A román diplomácia eközben megpróbálja úgy beállítani a brit aggodalmakat, mintha azokat idegenellenesség motiválná. Titus Corlăţean román külügyminiszter kedden este arra szólította fel David Cameront, hogy utasítsa vissza egyes brit politikusok „idegengyűlölő, populista és néha rasszista” kijelentéseit a román bevándorlókkal kapcsolatosan.

A román diplomácia vezetője a brit Channel 5 televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem kell a román bevándorlók áradatától tartani, aki ugyanis el akarta hagyni az országot, az már megtette. Kijelentette: nem Nagy-Britannia az egyetlen ország, amely január elsejétől eltörli a korlátozásokat, tehát nem a szigetország lesz az egyetlen célpont.

Mint arról beszámoltunk, a csatorna által készített felmérés szerint a britek 47 százaléka nem ért egyet a korlátozások eltörlésével. Az elmúlt években egyébként a brit sajtóban számos alkalommal szerepeltek olyan, Romániából és Bulgáriából érkezett roma csoportok, amelyek Londonban, illetve a nagyvárosokban közterületen, parkokban vertek illegálisan tanyát.