
Komoly előnnyel vág neki Zelenszkij a második fordulónak, amelyben a hivatalban levő Porosenkóval kell megküzdenie
Változást hoz-e Ukrajnában a vasárnapi elnökválasztás döntő fordulója? Az utóbbi időben a nemzeti kisebbségeket ért jogfosztások magyar, de román részről is felháborodást keltettek. Közben Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az országból való kitiltása a kijevi hatalom cinikus magabiztosságát jelzi.
2019. április 20., 08:172019. április 20., 08:17
Fölényesen vezet Volodimir Zelenszkij humorista elnökjelölt a hivatalban lévő ukrán államfővel szemben egy friss felmérés eredménye szerint, támogatottsága csaknem háromszorosa a Petro Porosenkóénak. Az ukrán elnökválasztás március 31-én rendezett első fordulóban Zelenszkij végzett az első helyen a szavazatok több mint 30 százalékával, Porosenko pedig a másodikon kicsit kevesebb mint 16 százalékkal. Darcsi Karolinától, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kommunikációs titkárától azt kérdeztük, mire lehet számítani a magyar, de nemzetközi közvélemény számára is ismeretlen Zelenszkijtől a kisebbségi kérdések kezelése terén.
– fogalmazott a KMKSZ politikusa. Hozzátette: létrejötte óta a lehető legnehezebb időszakát éli át a független Ukrajna. Az öt éve tartó háború teljesen leépítette a gazdaságot, huszonnyolc év alatt az ország elvesztette lakosságának negyedét, politikailag továbbra is rendkívül zavaros, társadalmilag viszont reményt és változást váró” – adott rövid összegzést Ukrajnáról Darcsi Karolina.
A kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége egyébként Zelenszkijre szavazott a megmérettetés első fordulójában. A nagy esélyes egy korábbi interjúban sajátos megközelítésben nyilatkozott a kisebbségiek nyelvhasználatának korlátozásáról.
– vélekedett Volodimir Zelenszkij.
Kelemen Hunor kitiltásával, annak ukrajnai visszhangjával kapcsolatban a KMKSZ kommunikációs titkára elmondta, a történtekről beszámolt az ukrán sajtó, főként a helyi hírportálok. „Számunkra úgy tűnik, hogy a kárpátaljai magyarok ellen 2016-ban indult megfélemlítési és zaklatási kampányt mára a magyar nemzetiségű európai politikusokra is kiterjesztették. Felháborítónak és megengedhetetlennek tartjuk az incidenst” – hangsúlyozta Darcsi Karolina, aki arról is tájékoztatott, hogy Zubánics Lászlóval, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökével együtt a KMKSZ is levélben kért magyarázatot Kelemen Hunor kitiltására Petro Porosenko elnöktől, Pavlo Klimkin külügyminisztertől, valamint Vaszil Hricaktól, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjétől. A levélre egyelőre nem kaptak választ.
Az ukrajnai eseményeket a román sajtó is figyelemmel kíséri. A bukaresti médiában nagyjából megegyeznek az elemzők abban, hogy
Amúgy Románia is aggódik az ottani biztonság esetleges romlása, és az ukrajnai román kisebbség helyzetének rosszabbodása miatt. Nemrég az Ukrajnában élő közel félmilliós román, illetve moldovai kisebbségiek önkormányzati képviselői nyílt levélben kértek segítséget a bukaresti kormánytól és parlamenttől. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, ők is azt nehezményezték, hogy az ukrán oktatási törvény 7. cikkelye visszaszorítja az anyanyelvű oktatást. Kijev ennek kapcsán figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottság ajánlásait, ráadásul a törvénnyel kizárólagossá tették az ukrán nyelvet a legtöbb közintézményben. Hasonló panaszlevelet fogalmaztak meg az ukrajnai ortodox román papok az anyanyelvhasználat akadályoztatásáról.
Míg a magyar kormány Kijevben, de minden lehető nemzetközi fórumon is éles hangon tette szóvá a kárpátaljai magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget érintő jogfosztást, addig Bukarest jóval visszafogottabban reagált a történtekre. Az ukrajnai elnökválasztás első fordulójában a román többségű választási kerületekben Zelenszkij magabiztosan győzött.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónikának elmondta,
Úgy látja, Zelenszkij zavaros és primitív elveket vall a kisebbségekről. „Várhatóan az erőszakszervezetek és főbb támogatói – Ihor Kolomojszkij oligarcha, Anatolij Gricenko volt védelmi miniszter, Jurij Bojko békepárti politikus – tanácsait fogadja majd meg ebben a témában, bár utóbbiak részéről eddig hiányzott a pozitív érdeklődés a nem orosz kisebbségek iránt” – fogalmazott lapunknak az elemző.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!