KMAT az autonómiáért

Németh Zsolt a hétvégi eseményt követően hangsúlyozta, hogy az autonómián kívül nem létezik más politikai célkitűzés, amely annyira egyértelműen és világosan szolgálná a határon túli magyarság érdekét. Mint rámutatott, „nyilvánvalóan sokféle eleme van az autonómiának, van kulturális eleme, van területi eleme, vannak különféle fokozatai, mert (...) a regionalizmus is egyféle formája az autonómiának, mint ahogy az oktatási autonómia is egyféle formája a kulturális autonómiának, és ezek egyes viszonylatokban differenciált kezelést igényelnek”.

De – mint mondta – úgy gondolja, abban nincs vita, hogy a külhoni magyarság stratégiai célkitűzése a helyzetének rendezésére az autonómia, „és a magunk részéről ezt fontosnak, támogatandónak gondoljuk”. Tőkés László, a KMAT elnöke hangsúlyozta: ma a politikai rendszerváltáson túl a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, „nemzeti fordulatra” van szükség, és most, hogy nyolc év után a Fidesz–KDNP szövetség „példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat”, itt az ideje ennek is.

A KMAT üléséről készült nyilatkozatban a tanácskozás résztvevői úgy fogalmaznak: „Átérezzük felelősségünket, és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.” A magyarság megmaradása szempontjából szükségesnek tartják a többszintű autonómia melletti kiállást a nemzetközi fórumokon. A feladatok közé sorolják a közösségi autonómiaformák megvalósítását és összehangolt működtetését a Kárpát-medencében, valamint a „térség többi államának gyakorlatához hasonlóan” a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak, anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek.

Semjén: állampolgárság első napon

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség egyébként az ígéretek szerint már az első parlamenti napon beadja a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke – aki az újonnan megalakuló kormányban általános miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikai kérdésekért is felel – a Hír Tv Péntek 8 című műsorában erről szólva azt is elmondta, a román példát követik majd, azaz egyéni kérelem alapján, gyorsított eljárással megadják az állampolgárságot annak, akinek „magyar identitása” van. Ilyen megítélés alá az eshet, aki valamilyen szinten tud magyarul, a történelmi Magyarországról származik, vagy vélelmezhetően innen vándorolt el a történelem folyamán – mondta.
A KDNP elnöke ismét leszögezte: nincs „A” és „B” kategóriájú állampolgár, egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal. Most az állampolgárságot adják meg, a szavazati jog nem ennek a törvénynek a témája, hanem a választójogi törvényé. Ehhez pedig mindenképpen hozzá kell majd nyúlni – tette hozzá. Az állampolgárság nem lehet megcsonkított állampolgárság.

Nem a külügy foglalkozik a nemzetpolitikával

Martonyi János külügyminiszter-jelölt egyébként szombaton bejelentette: a nemzetpolitika az új kormányzati szerkezetben nem tartozik a Külügyminisztériumhoz. Azt mondta: a nemzetpolitika nem külpolitika, „a nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme”.  Martonyi János kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek. A mindenkori magyar kormánynak az a dolga – folytatta –, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. Az egyeztetési fórumokra vonatkozó felvetésre közölte: megújított formában újra létrehoznák a Magyar Állandó Értekezletet, de hozzátette, hogy szerinte az egyik fórum nem zárja ki a másikat.