
A közel-keleti feszültség növekedése miatt Románia kivonja Irakból a jelenleg ott tevékenykedő román katonákat – jelentette be szerdán a bukaresti védelmi minisztérium.
2020. január 07., 17:042020. január 07., 17:04
A döntés nem érint nagy számú egyenruhást: jelenleg összesen 14 román katona vesz részt tanácsadóként az iraki hadsereg kiképzésében.
A döntést annak nyomán hozták meg, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tanácsának nagykövetei hétfőn úgy határoztak: felfüggesztik az iraki hadsereg egységeinek kiképzését.
Eközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságíróknak cáfolta hétfőn, hogy az amerikai katonák Irakból való kivonására készülnének. A miniszter leszögezte: nem kezdődött meg a katonák kivonása Irakból, s az amerikai kormányzat nem hozott döntést csapatkivonásról.
A bagdadi parlament vasárnap határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította az Egyesült Államok péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott dróntámadása, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjét. Mark Esper nyilatkozatának előzménye az az amerikai sajtóban is nyilvánosságra került levél volt, amelyet William H. Seely tengerészgyalogos tábornok az iraki kormányzatnak címzett hétfőn, s amelyben arról írt: „tiszteletben tartjuk szuverén döntésüket, amelynek értelmében elrendelték távozásunkat”.
Az amerikai védelmi miniszter kijelentette: a levél tartalma nem tükrözi az amerikai kormány álláspontját. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Seely tábornok levele csupán piszkozat volt, amelyet az iraki katonai tisztségviselőknek küldtek el egyeztetésre. Eközben szerdán Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Kermánban, az amerikai dróntámadásban meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok temetésén mondott gyászbeszédében bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat.
– jelentette ki Szalami, akinek a szavaira a tömeg egyebek közt a „Halál Izraelre!” és „Halál Amerikára!” jelszavakat skandálta. A temetésen egyébként mintegy 35 embert taposott halálra a tömeg. Szintén szerdán az iráni parlament törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!