Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését – jelentette ki kérdésre válaszolva múlt heti pécsi látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök – a téma pedig azóta valóban meghatározza a közbeszédet.
2015. május 05., 10:342015. május 05., 10:34
A magyar kormányfő szerint egyébként a három csapás törvényének és a tényleges életfogytiglani büntetésnek a visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha állampolgárai védelméről van szó.
A legsúlyosabb büntetés
A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás után. A halálbüntetés jogossága vagy jogtalansága máig a legvitatottabb jogi, etikai, teológiai és társadalmi kérdések egyike.
A világon elsőként 1786. november 30-án a Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést, de 1977-ben még mindössze 16 ország volt a világon, amely minden bűncselekményre vonatkozóan eltörölte ezt a büntetési formát. Ma az ENSZ 195 országa közül már 103 törvényei tiltják a halálbüntetés kiszabását. Legutóbb, 2015-ben a Fidzsi-szigeteken és Suriname-ben törölték el. Az Európai Unió és az Európa Tanács a csatlakozás egyik feltételeként jelöli meg a halálbüntetés felszámolását.
Ötven ország az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem alkalmazta, vagy felfüggesztette a büntetés e formáját. (Pakisztán a 2014. december 16-án elkövetett pesavari támadás után feloldotta a terrorizmus miatt hozott halálos ítéletek 2008-ban elfogadott moratóriumát.) Hat országban fenntartották a halálbüntetés lehetőségét, de csak rendkívüli körülmények fennállása (például háború idején elkövetett bűncselekmények) esetében alkalmazható.
Harminchat országban érvényben van a halálbüntetés
A halálbüntetés jelenleg 36 országban van érvényben, ezek közül tíz afrikai, kettő az amerikai, 23 az ázsiai-óceániai térségben van. Európában egyedül Fehéroroszországban alkalmazzák a halálbüntetést. A világ fejlett demokráciái közül pedig Japánban és az Egyesült Államokban van érvényben.
Ez utóbbiban 32 szövetségi államban engedélyezik, legutóbb 2012 áprilisában Connecticutban törölték el. Az Amnesty International (AI) adatai szerint 2014-ben 22 országban több mint 607 halálos ítéletet hajtottak végre. Ez az adat nem tartalmazza a Kínában kivégzettek számát.
Becslések szerint Kínában egyedül több embert végeztek ki, mint a világon összesen, de adataik a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. Kínát a sorban Irán, Szaúd-Arábia, Irak és az Egyesült Államok követi. Feltételezések szerint Észak-Korea állhat a második helyen, de itt még becsült adatok sincsenek. A becslések szerint az elmúlt évben a világon 2466 halálos ítéletet hoztak.
Magyarországon utoljára 1988-ban hajtottak végre halálos ítéletet (abban az évben kettőt is), az utolsó ember, akinek élete hosszát az állam szabta meg, a tiszacsegei rablógyilkos, Vadász Ernő volt, akit 1988. július 14-én végeztek ki. (1988-ban, majd 1990-ben még született egy-egy ilyen ítélet, de már egyiket sem hajtották végre.)
1990. október 24-én a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az állam életelvételi jogát. A testület határozatában kimondta: a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisíti. 1992-ben Magyarország csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, amelynek értelmében a tagországok bíróságai elvileg nem hozhatnak halálos ítéletet.
A parlament 1993-ban módosította a Btk.-t is, amellyel megszűnt a halálos ítélet kimondásának jogi lehetősége, 1995. február 7-én pedig törvénybe iktatta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, ezzel jogilag is véglegesen lezárta a halálbüntetés magyarországi történetét.
A halálos ítélet a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot sérti, és helyrehozhatatlan büntetési forma, miközben egyetlen büntetőjogi rendszer sem képes kizárni annak kockázatát, hogy ártatlanokat ítéljenek el. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet állásfoglalása szerint „nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek azt igazolnák, hogy a halálbüntetés hatékony eszköze az erőszakos bűncselekményektől való elrettentésnek\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!