Hirdetés

Kitekintő – Újra napirenden: a halálbüntetés kérdése a világban

Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését – jelentette ki kérdésre válaszolva múlt heti pécsi látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök – a téma pedig azóta valóban meghatározza a közbeszédet. 

MTI

2015. május 05., 10:342015. május 05., 10:34

A magyar kormányfő szerint egyébként a három csapás törvényének és a tényleges életfogytiglani büntetésnek a visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha állampolgárai védelméről van szó.

A legsúlyosabb büntetés

A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás után. A halálbüntetés jogossága vagy jogtalansága máig a legvitatottabb jogi, etikai, teológiai és társadalmi kérdések egyike. 

A világon elsőként 1786. november 30-án a Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést, de 1977-ben még mindössze 16 ország volt a világon, amely minden bűncselekményre vonatkozóan eltörölte ezt a büntetési formát. Ma az ENSZ 195 országa közül már 103 törvényei tiltják a halálbüntetés kiszabását. Legutóbb, 2015-ben a Fidzsi-szigeteken és Suriname-ben törölték el. Az Európai Unió és az Európa Tanács a csatlakozás egyik feltételeként jelöli meg a halálbüntetés felszámolását.

Ötven ország az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem alkalmazta, vagy felfüggesztette a büntetés e formáját. (Pakisztán a 2014. december 16-án elkövetett pesavari támadás után feloldotta a terrorizmus miatt hozott halálos ítéletek 2008-ban elfogadott moratóriumát.) Hat országban fenntartották a halálbüntetés lehetőségét, de csak rendkívüli körülmények fennállása (például háború idején elkövetett bűncselekmények) esetében alkalmazható.

Harminchat országban érvényben van a halálbüntetés

A halálbüntetés jelenleg 36 országban van érvényben, ezek közül tíz afrikai, kettő az amerikai, 23 az ázsiai-óceániai térség­ben van. Európában egyedül Fehér­oroszországban alkalmazzák a halálbüntetést. A világ fejlett demokráciái közül pedig Japánban és az Egyesült Államokban van érvényben.

Ez utóbbiban 32 szövetségi államban engedélyezik, legutóbb 2012 áprilisában Connecticutban törölték el. Az Amnesty International (AI) adatai szerint 2014-ben 22 országban több mint 607 halálos ítéletet hajtottak végre. Ez az adat nem tartalmazza a Kínában kivégzettek számát.

Becslések szerint Kínában egyedül több embert végeztek ki, mint a világon összesen, de adataik a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. Kínát a sorban Irán, Szaúd-Arábia, Irak és az Egyesült Államok követi. Feltételezések szerint Észak-Korea állhat a második helyen, de itt még becsült adatok sincsenek. A becslések szerint az elmúlt évben a világon 2466 halálos ítéletet hoztak.

Magyarországon utoljára 1988-ban hajtottak végre halálos ítéletet (abban az évben kettőt is), az utolsó ember, akinek élete hosszát az állam szabta meg, a tiszacsegei rablógyilkos, Vadász Ernő volt, akit 1988. július 14-én végeztek ki. (1988-ban, majd 1990-ben még született egy-egy ilyen ítélet, de már egyiket sem hajtották végre.) 

1990. október 24-én a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az állam életelvételi jogát. A testület határozatában kimondta: a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisíti. 1992-ben Magyarország csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, amelynek értelmében a tagorszá­gok bíróságai elvileg nem hozhatnak halálos ítéletet.

A parlament 1993-ban módosította a Btk.-t is, amellyel megszűnt a halálos ítélet kimondásának jogi lehetősége, 1995. február 7-én pedig törvénybe iktatta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, ezzel jogilag is véglegesen lezárta a halálbüntetés magyarországi történetét.

A halálos ítélet a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot sérti, és helyrehozhatatlan büntetési forma, miközben egyetlen büntetőjogi rendszer sem képes kizárni annak kockázatát, hogy ártatlanokat ítéljenek el. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet állásfoglalása szerint „nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek azt igazolnák, hogy a halálbüntetés hatékony eszköze az erőszakos bűncselekményektől való elrettentésnek\".


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 04., hétfő

Kijev civil lakosságát is fenyegeti Moszkva, ha elrontják az oroszok ünnepét

Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.

Kijev civil lakosságát is fenyegeti Moszkva, ha elrontják az oroszok ünnepét
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Halálos áldozatok, kéttucatnyi sérült, miután tömegbe hajtott egy autó Lipcse belvárosában

Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.

Halálos áldozatok, kéttucatnyi sérült, miután tömegbe hajtott egy autó Lipcse belvárosában
2026. május 04., hétfő

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony

Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony
2026. május 04., hétfő

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról

Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok

Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok
2026. május 02., szombat

Magyar Péter húga felfüggeszti bírói tevékenységét, miután bátyja a férjét jelölte igazságügyi miniszternek

Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.

Magyar Péter húga felfüggeszti bírói tevékenységét, miután bátyja a férjét jelölte igazságügyi miniszternek
2026. május 02., szombat

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”

Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége

A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége
2026. május 01., péntek

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat
2026. április 30., csütörtök

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása

Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása
Hirdetés
Hirdetés