Hirdetés

Kitekintő – Törökország a pápával hadakozik

Mélypontra kerültek a Szentszék és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavai miatt, amelyek viszont az olasz sajtó szerint nem Ankara ellen irányultak. 

Hírösszefoglaló

2015. április 15., 14:162015. április 15., 14:16

Törökország római szentszéki nagykövetsége hétfőn kiadott közleményében rágalmazásnak nevezte a katolikus egyházfő kijelentését. A diplomáciai képviselet szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések „politikai céllal meghamisítják a történelmet\".

Miután a szentatya a 20. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét, sőt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben.
Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. „Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk\" – mondta az egyházfő, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.

Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.

A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. „A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget\" – írta a Corriere.

Az újságban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg, a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, ami 100 évvel ezelőtt volt. Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését.

A VaticanInsider című hírportál arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként emléktáblát helyeztetett el az örmény áldozatok emlékére, és már pápává választása után, 2013 júniusában népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa, amikor tavaly november végén törökországi látogatásáról a Vatikánba tért vissza, a repülőúton a két nép közeledésének reményéről beszélt az újságíróknak.

A Huffingtonpost.it internetes hírportál kommentárja szerint Ferenc pápa kimondta azt, amihez Olaszországnak nem volt bátorsága, hiszen a római kormány eddig nem ismerte el a népirtást, erről egyedül az olasz képviselőház hozott egy határozatot 2001-ben. Az örmények legyilkolásának 100. évfordulójára emlékezve Rómában – az olasz kormány védnökségével – most látható kiállításon sem szerepel a népirtás szó. Sandro Gozi EU-ügyi olasz államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Vatikánban „személyes vélemény\" hangzott el.

Matteo Salvini, a szélsőséges Északi Liga párt főtitkára kijelentette: Törökország nem méltó arra, hogy az EU tagja legyen. Rocco Buttiglione filozófus, olasz kereszténydemokrata politikus szerint Ferenc pápa erkölcsi, nem történelmi véleményt mondott. „A török kormány jól gondolja meg, miként reagál: ennek a helyzetnek a kezelése mutatja meg, hogy Ankara közeledik vagy távolodik-e az európai kultúrától\" – idézte az MTI Buttiglionét.

A sorscsapástól a Nemesziszig

Nagy bűncselekmény – így emlegetik az örmények az egykori ottomán Törökországban 1915 és 1923 között velük szemben elkövetett kegyetlenségeket, amelyeket eddig Örményországon kívül huszonegy másik állam is népirtásként ismert el.

Már a 19. század második felében arra törekedtek a szultánok, hogy megakadályozzák, miszerint örmény többség jöjjön létre valahol a birodalom területén, így szándékosan durva adóemelésekkel kiprovokált zavargások során törték le az örmény lakosságot.

A tragikus események 1915. április 24-én kezdődtek, amikor a belügyminiszter, Mehmed Talaat pasa kétszázötven örmény tudós, értelmiségi és közösségvezető letartóztatására adott parancsot. Ezt követően kezdték meg az örmény lakosság kitelepítését is. Összegyűjtötték és a szír sivatagon át erőltetett menetben Dajr ez-Zaur városába vitték őket.

Az ottomán hatóságok összesen 25 koncentrációs tábort hoztak létre a kitelepítettek számára, és egyes beszámolók szerint több helyen történtek vérengzések. Egyes becslések szerint másfél millió örményt öltek meg. A korabeli nemzetközi tiltakozás hatására a török hatóságok a népirtás értelmi szerzőit bíróság elé állították, azonban a büntetések többsége elől a vádlottak elmenekültek.

Ilyen körülmények között hívta életre az Örmény Forradalmi Szövetség nevű szélsőbaloldali párt a Nemeszisz nevű, a törökök elleni bosszút beteljesíteni hivatott „hadműveletet\", melynek során a népirtás hat fő török közreműködőjét, illetve értelmi szerzőjét – köztük Talaat pasa nagyvezírt és Ahmed Dzsemál pasát – gyilkolták meg a húszas évek elején.

Az európai államok közül Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, Svédország, a Szentszék és Szlovákia ismerte el a történteket népirtásként, Magyarország és Románia nem.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 29., szombat

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok

Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren

Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren
2026. augusztus 28., péntek

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t
2026. augusztus 28., péntek

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal

Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti

Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.

Oroszország kiutasít egy román diplomatát
Oroszország kiutasít egy román diplomatát
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

2026. augusztus 27., csütörtök

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!

A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!
2026. augusztus 26., szerda

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat

Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat
2026. augusztus 26., szerda

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása

Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása
Hirdetés
Hirdetés