
Kibékíthetetlennek tűnik Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) alapítójának és jelenlegi vezetőjének a viszonya.
2015. május 06., 11:132015. május 06., 11:13
A hír önmagában még nem keltene szenzációt, hiszen hasonló állapotokra a romániai politikai színtéren is találunk példát, elég, ha csak a Traian Băsescu volt államfő és a 2004 előtt általa vezetett, időközben a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) olvadt Demokrata-Liberális Párt (PDL) két évvel ezelőtti látványos szakítására gondolunk.
A párizsi politikai perpatvar azonban egyúttal családi ügy is, hiszen apáról és lányáról van szó. Az FN végrehajtó bizottsága hétfőn Párizsban felfüggesztette a mozgalom alapítójának, Jean-Marie Le Pennek a tagságát, és közleményben jelezte, hamarosan az alakulat szélesebb fórumán készülnek megfosztani őt a tiszteletbeli elnöki funkciótól. A félreállítás hátterében az alapító nyíltan hangoztatott szélsőséges nézetei állnak, amelytől a lánya, Marine Le Pen által irányított párt elhatárolódik. Az FN elnöke épp vasárnap tiltotta meg apjának, hogy a szervezet nevében nyilatkozzék, mivel az általa vallott nézetek ellentétben állnak a mozgalom által meghatározott irányvonallal.
A 86 éves alapítót – aki egyben az FN tiszteletbeli elnöke – hétfőn este a párt végrehajtó bizottsága elé idézték, hogy választ adjon a legutóbbi kijelentéseivel kapcsolatos kérdésekre. Ő azonban nem jelent meg a tanácskozáson. Ezután függesztették fel Jean-Marie Le Pent párttagságából. Az erről szóló, az MTI által idézett közlemény szerint három hónapon belül összehívják a párt rendkívüli közgyűlését, amely tiszteletbeli elnöki tisztségétől lesz hivatott megfosztani Jean-Marie Le Pent. Marine Le Pen már április első felében fegyelmi eljárást indított saját apja ellen, nem rejtve véka alá, hogy azt szeretné, ha Jean-Marie Le Pen visszavonulna a politikától.
A fegyelmi közvetlen előzménye az az interjú volt, amely a Rivarol című, szélsőjobboldali, antiszemita újságban jelent meg, s amelyben az idős politikus védelmébe vette Philippe Pétaint, a második világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjét. Eltúlzottnak tartotta azt, ahogyan a lánya irányítása alatt az új FN-vezetés az antiszemitizmus és az idegengyűlölet vádja ellen védekezik.
Nem sokkal korábban Jean-Marie Le Pen azzal vonta magára a figyelmet, hogy egy interjúban megerősítette a nácik gázkamráiról már régebben is hangoztatott, bagatellizáló véleményét. Le Penék elmérgesedett kapcsolata terén – apa és lánya köztudottan nincs beszélő viszonyban – olaj volt a tűzre a párt alapítójának a Nemzeti Front hagyományos május elsejei párizsi nagygyűlésén mutatott viselkedése.
Az idős pártalapító felment a színpadra, és megállt a pulpitus előtt, ahol Marine Le Pen éppen a beszédéhez készülődött. Jean-Marie Le Pen rá sem nézett a lányára – aki kényszeredett mosollyal szándékosan a jegyzeteibe bújt –, győzelemre emelte a kezét, és perceken át ünnepeltette magát a tömeggel. Aztán lement a színpadról, beült egy gépkocsiba, és elhajtott a helyszínről, a lánya beszédét nem hallgatta meg.
Korábban éppen az NF jelenlegi vezetője tiltotta meg az apjának, hogy a hagyományos május 1-jei nagygyűlésen – amelyet egyébként Jean-Marie Le Pen honosított meg – szót kapjon a színpadon. A pártalapító még tavaly is tartott itt beszédet. „Szándéka nagyon világos: nem bírja elviselni, hogy a Nemzeti Front előrehalad, jó eredményeket ér el, és mindezt nélküle – összegezte Marine Le Pen apja ismétlődő provokatív megnyilatkozásait. – Ráadásul mindezt olyan stratégiával értük el, amely soha nem volt az övé, amelyben sohasem hitt. A Nemzeti Front jelenlegi győzelmei jól tükrözik annak a felfogásnak a kudarcát, amelyet ő képviselt”.
Marine Le Pen 2011-ben vette át a szélsőjobboldali párt irányítását apjától, s azóta az FN politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Az elmúlt években megpróbálta megszabadítani bevándorlásellenes pártját annak antiszemita arculatától és kibővíteni szavazóbázisát a 2017-es francia elnökválasztásra készülve.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!