
Fotó: Pixabay
Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez – szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.
2022. május 24., 22:082022. május 24., 22:08
2022. május 24., 22:112022. május 24., 22:11
A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem lenne szabad Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását.
A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.
Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie” – mondta a 98 éves politikus Davosban. „A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna” – tette hozzá.
A The Washington Post szerint a Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett. Kissinger, aki az államok gyakorlati céljait erkölcsi és elvi megfontolások előtérébe helyező reálpolitikai megközelítés híve,
„Remélem az ukránok a hősiességükhöz fogható bölcsességről tesznek majd tanúbizonyságot” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek között a béketárgyalások feltételéül szabta az orosz hadművelet február 24-i megindulása előtti határok helyreállítását.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!