
Winkler Gyula: az eddigi javaslatainkat kell megerősítsük
Fotó: Facebook/Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum - Kifor
A kisebbségi közösségek elvárják az Európai Bizottságtól, hogy hozzon létre uniós jogi keretet a nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok védelméről – jelentette ki az Európa jövőjéről szóló vitasorozat kapcsán Winkler Gyula.
2021. augusztus 27., 09:182021. augusztus 27., 09:18
2021. augusztus 27., 09:192021. augusztus 27., 09:19
Az erdélyi európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, a Minority SafePack polgári kezdeményezés is arról szól, hogy az Európai Parlament indítson jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében, a Székely Nemzeti Tanács pedig a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezést, ezeket a javaslatokat pedig meg kell erősíteni az Európa jövőjéről szóló vitában.
– szögezte le az RMDSZ-es politikus.
Winkler felidézte, az Európa jövőjéről szóló egyéves konferencia ötlete már a 2019-es EP-választási kampányban megfogalmazódott, azonban a koronavírus-járvány hátráltatta, így csak idén tavasszal hirdették meg. Az EU megalakulása óta nem volt ilyen mértékű közvita, társadalmi párbeszéd, ami a képviselő szerint válasz arra, hogy Európa-szerte romlott az állampolgárok Unióba vetett bizalma.
Az elmúlt évtizedben több válságot átéltek a tagállamok: 2009–2010-ben a gazdasági válság, 2015-ben migrációs válság, végül a világjárvány, ezek felerősítették a bizalmatlanságot, és jó táptalajt jelentettek a populista, demagóg, euroszkeptikus pártoknak.
– vélekedik Winkler. Szerinte a nemzetközi helyzet is a közös út szükségességére erősít rá, és ki kell javítani a hibákat, hiszen a polgárok másként látják a jövőt a keleti, a nyugati, a déli vagy éppen az északi tagállamokban, és nem szabad engedni, hogy a „repedések szétfeszítsék az Uniót”.
Az uniós konzultáció intézményes és állampolgári szinten zajlik. A polgárok részéről megfogalmazódott javaslatokat a www.futureu.europa.eu platformra lehet feltölteni. Ide került fel a nemzeti kisebbségek, a nemzeti régiók védelmére, az uniós jogi keret megalkotására vonatkozó javaslat, valamint az, hogy a diákok-pedagógusok Erasmus-programjának mintájára hozzanak létre szakmai csereprogramot az önkormányzati választottaknak. A platformra feltöltött javaslatokat végül becsatornázzák az intézményi vitába.
„Az állampolgárok számára ez jó alkalom arra, hogy hallassák a hangjukat, fontos, hogy az elégedetlenségen túl konkrétumokat javasoljunk, ám
– közölte Winkler Gyula. A politikus fontosnak tartja, hogy amikor megvonják a konzultáció mérlegét, a nemzeti kisebbségek igényei is megjelenjenek, hiszen intézményi szinten az „éles” témák, a digitális és a zöld átállás kerülnek terítékre. Az EP-képviselő hozzátette, meg kell ragadni az alkalmat a véleménynyilvánításra, hiszen fontos, hogy az erdélyi magyaroknak, a székely közösségnek hol lesz a helye a jövő Európájában.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
1 hozzászólás