
Miközben Barack Obama amerikai elnök közölte, még nem hozott döntést a közel-keleti ország elleni katonai csapásról, a térségben nő a feszültség, mivel Oroszország két újabb hadihajót küld a Földközi-tenger keleti részére. Ahmed Oun Kolozsváron élő szír mérnök a Krónikának úgy vélte, katasztrófát okozna a hazája elleni katonai beavatkozás.
2013. augusztus 29., 19:242013. augusztus 29., 19:24
Egyre feszültebb a helyzet Szíria körül, az amerikai haditengerészet után az oroszok is bejelentették, hogy újabb hadihajókat küldenek a térségbe. Az Interfax hírügynökség csütörtökön úgy értesült, Oroszország két újabb hadihajót küld a Földközi-tenger keleti részére, hogy erősítse katonai jelenlétét a térségben.
Az orosz vezérkar egy név nélkül nyilatkozó illetékese szerint az orosz hadiflotta földközi-tengeri, úgynevezett állandó összekötő hadműveleti egységéhez a közeli napokban csatlakozik az Északi Flottától egy nagy tengeralattjáró-elhárító hadihajó, később pedig megérkezik hozzá a Fekete-tengeri Flotta Moszkva nevű rakétahordozó cirkálója is. Az amerikai haditengerészet már korábban megnövelte jelenlétét a Perzsa-öböl térségében, megérkezett az Arab-tengerre a Truman és Nimitz repülőgép-hordozó is.
Oroszország szerdán Kínával együtt megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) napirendre tűzze azt a brit határozattervezetet, amely a damaszkuszi kormányt elítélte volna az általa állítólag végrehajtott, több száz halálos áldozatot követelő múlt szerdai vegyifegyver-támadás miatt. Moszkva és Peking a szíriai fegyveres konfliktus kitörése óta minden alkalommal megakadályozta, hogy az ENSZ BT elítélje a Bassár el-Aszad vezette rezsim felkelők elleni fegyveres fellépését, és erőteljesen ellenez bármilyen külső katonai beavatkozást a közel-keleti országban.
Obama elrettentésre készül
Barack Obama szerdán kijelentette, még nem hozott döntést a Szíria elleni katonai csapásról, de rámutatott: a fontolgatott „korlátozott akció\" célja Damaszkusz elrettentése lenne attól, hogy a jövőben ismét vegyi fegyvereket vessen be. Obama erről a PBS amerikai közszolgálati televíziónak nyilatkozott, egyúttal ismertette az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélküli katonai fellépést indokoló amerikai jogi és biztonságpolitikai érveket is.
„Ha világos, határozott, de ugyanakkor nagyon korlátozott módon adunk le figyelmeztető lövést, hogy álljanak le ezzel, akkor az hosszú távon pozitív hatással lehet nemzetbiztonságunkra\" – mondta az amerikai elnök. Hangsúlyozta, Washington a bizonyítékok megvizsgálása után arról győződött meg, hogy a szíriai kormány felelős a Damaszkusz elővárosai ellen a múlt héten elkövetett, százak életét követelő vegyifegyver-támadásért, és ezért felelősségre kell vonni.
Az elnök szerint a kormányellenes erők nem rendelkeznek annyi vegyi eszközzel, amennyi egy ilyen léptékű pusztításhoz szükséges. A tervezett katonai fellépés indoklásaként azt emelte ki, hogy érvényt kell szerezni a vegyi fegyverek bevetését tiltó nemzetközi normáknak, és hogy az ilyen eszközök alkalmazása az amerikai nemzetbiztonságot is veszélyezteti.
„Amikor egy olyan országgal kapcsolatban kezdünk el vegyi fegyverekről beszélni, amely a világ legnagyobb vegyifegyver-készletével rendelkezik, amelynek idővel megcsappanhat a vegyi fegyverek feletti ellenőrzése és amely olyan terrorszervezetek szövetségese, amelyek a múltban célba vették az Egyesült Államokat, akkor fennáll az a lehetőség, hogy a pusztító hatású vegyi fegyvereket ellenünk fordítják. Biztosítani akarjuk, hogy ez ne történhessen meg\" – fogalmazott Obama.
Közben a CNN hírtelevízió kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, az Egyesült Államok nem kíván késlekedni a bizonyítottnak vélt szíriai vegyifegyver-támadás megtorlásával, és ha kell, akár egyedül is cselekszik. A csatorna szerint ha az elnök végül a támadás mellett dönt, akkor a csapásokat feltehetően az elkövetkező három nap valamelyikén indítják meg, és a jövő hét elejéig – amikor Obama svédországi látogatásra és az Oroszországban megtartandó G20-csúcsra utazik – befejezik. Ennek ellenére az ENSZ főtitkára azt közölte Obamával, hogy a válságot békés eszközökkel kell megoldani. Ban Ki Mun csütörtökön Bécsben közölte, a feltételezett vegyifegyver-támadást vizsgáló ENSZ-ellenőrök péntekig folytatják munkájukat, és szombat reggel távoznak Szíriából.
Románia hazahívja polgárait
Szíriának „a még működő\" közlekedési lehetőségek igénybevételével történő mielőbbi elhagyására szólította fel a román állampolgárokat csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium. A közlemény szerint minden eddiginél súlyosabb erőszakhullám várható: a felkelők állásai sűrűn lakott térségekben vannak, és arra lehet számítani, hogy a kormányerők nehézfegyvereket és légierőt is bevetnek ellenük. A dokumentum emlékeztet, hogy nincs már közvetlen légi járat Románia és Szíria között, így az ország csak szárazföldön, elsősorban Libanon, vagy Jordánia és Törökország felé hagyható el.
Románia damaszkuszi külképviseletének becslései szerint 12-14 ezer román állampolgár tartózkodik még Szíriában, a konfliktusok kezdete óta a nagykövetség 500 román hazahozatalában segédkezett. Titus Corlăţean külügyminiszter korábban azt mondta: a Szíriában élő román állampolgárok többsége nő, akik korábban az országban tanuló szíriai diákokhoz mentek feleségül, illetve gyermekeik, akiknek szintén van román állampolgárságuk.
Szír szemmel a harckészültségről
Szíria polgári lakossága nehezen éli meg a polgárháborút, a külső intervenció fenyegetését, ennek ellenére a többség nem hiszi, hogy a nemzetközi nagyhatalmak támadást intéznek az ország ellen – nyilatkozta csütörtökön a Krónikának a Kolozsváron élő Ahmed Oun. A Romániában 32 évvel ezelőtt letelepedett szír mérnök úgy véli, katasztrófát idézne elő a Közel-Keleten, ha az Egyesült Államok és szövetségesei katonai beavatkozást hajtanának végre a szülőföldjén.
Oun lapunknak elmondta, kétnaponta beszél telefonon az arab országban élő szüleivel, és folyatamosan figyelemmel követi a szíriai fejleményekkel kapcsolatos híradásokat. „A Szíria elleni nemzetközi fellépés nem más, mint politikai játszma az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia és Franciaország részéről. A vegyi fegyverek állítólagos bevetése csak ürügy Washingtonnak Damaszkusz megtámadására, Obama ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy Bassár el-Aszad elnök jó kapcsolatokat ápol Iránnal” – állítja lapunknak az ötven éves szír férfi, meggyőződésének adva hangot, hogy a mérges gázt nem a damaszkuszi kormány, hanem az annak megdöntésével két és fél éve próbálkozó felkelők vetették be.
A kincses városban élő szír férfi emlékeztet: az amerikaiak a második öbölháború kitörésekor, 2003. március 20-án azzal a magyarázattal támadták meg Irakot, hogy a Szaddám Huszein vezette rezsim tömegpusztító fegyvereket birtokol. „Később bebizonyosodott, hogy ebből egy szó sem igaz, ilyen fegyverek nem léteztek. Az amerikaiak mindenütt veszítettek, ahová betették a lábukat, ez történne most Szíriában is. Ez ugyanis nemcsak egy amerikai-szíriai összecsapás lenne, hanem nyílt konfliktus Amerika, valamint Oroszország és Kína között” – jelentette ki Ahmed Oun, aki intő jelnek tartja, hogy a tervezett szíriai katonai csapás kapcsán máris új hidegháború robbant ki Washington, illetve Moszkva és Peking között.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!