Fotó: Az ukrán elnöki hivatal honlapja
Románia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország és Szlovákia elnöke határozott támogatását fejezte ki vasárnap a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó döntése mellett, amely Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságáról szól. Az állásfoglalás azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte: Kijev „gyorsított eljárás keretében” kérelmezi a NATO-tagságot.
2022. október 03., 20:482022. október 03., 20:48
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője igyekezett hűteni a kedélyeket. Mint nyilatkozta, jelenleg nem Ukrajna NATO-csatlakozása a legégetőbb kérdés Európában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Zelenszkij bejelentése után azt mondta, Kijev pozitív változással számol azon NATO-tagok álláspontjában, amelyek korábban szkeptikusak voltak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, „mert a helyzet alapvetően megváltozott”. Szakértők szerint ugyanakkor Franciaország, de Németország véleménye sem változott az ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban: Európa két meghatározó hatalma nem támogatja a felvételt.
Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért Klaus Iohannis és további hét közép-kelet-európai NATO-tagállam elnöke – írja az Agerpres.
„Ukrajna a bejelentéssel nyomást helyez a harminc NATO-tagállamra” – véli Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A kárpátaljai újságíró Facebook-bejegyzésében azt írta, amikor az ukrán államfő a Moszkvában történtekre válaszul bejelentette, hogy országa gyorsított eljárással szeretne NATO-tag lenni, legelőbb az a kérdés fogalmazódott meg benne: ezt vajon Kijev előzetesen leegyeztette-e az észak-atlanti tömbbel?
Ám azt sem tartom kizártnak, hogy a »meglepetés» csak a játék része. Két jegyzett amerikai lap, a Politico és a The New York Times gyors helyzetelemző cikkében arra a megállapításra jutott, hogy amíg tart a háború, Ukrajna aligha lesz a NATO-tagja. Az USA mellett Németországot és Franciaországot említik a legszkeptikusabbnak az ukrán szándékot illetően. Leszögezik, Ukrajna gyors felvételével egy közvetlen Moszkva–Nyugat-háborút kockáztatnának. Az amerikai sajtó az esetleges csatlakozás kritériumaira is kitér, konkrétan is megemlítve a demokrácia intézményét, az egyén szabadságjogait és a jogállamiság kérdését. Ennek felvetésével arra utalhatnak, hogy e próbákat jelenleg Ukrajna még nem állná ki” – fogalmazott Dunda György.
„Visszatérve Kijev észak-atlanti integrációjának esélyeire, most már nyilvánvaló, hogy a folyamatos fegyverszállításokkal és pénzügyi segélyezéssel nem éri be, többet akar, a bejelentéssel pedig nyomást helyez mind a 30 NATO-tagállamra. A tétek egyre magasabbak, az atomcsapással való fenyegetőzés pedig riasztóbb, mint valaha. Legyen béke!” – zárta bejegyzését az ungvári újságíró.
Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás