Fotó: Az ukrán elnöki hivatal honlapja
Románia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország és Szlovákia elnöke határozott támogatását fejezte ki vasárnap a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó döntése mellett, amely Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságáról szól. Az állásfoglalás azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte: Kijev „gyorsított eljárás keretében” kérelmezi a NATO-tagságot.
2022. október 03., 20:482022. október 03., 20:48
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője igyekezett hűteni a kedélyeket. Mint nyilatkozta, jelenleg nem Ukrajna NATO-csatlakozása a legégetőbb kérdés Európában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Zelenszkij bejelentése után azt mondta, Kijev pozitív változással számol azon NATO-tagok álláspontjában, amelyek korábban szkeptikusak voltak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, „mert a helyzet alapvetően megváltozott”. Szakértők szerint ugyanakkor Franciaország, de Németország véleménye sem változott az ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban: Európa két meghatározó hatalma nem támogatja a felvételt.
Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért Klaus Iohannis és további hét közép-kelet-európai NATO-tagállam elnöke – írja az Agerpres.
„Ukrajna a bejelentéssel nyomást helyez a harminc NATO-tagállamra” – véli Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A kárpátaljai újságíró Facebook-bejegyzésében azt írta, amikor az ukrán államfő a Moszkvában történtekre válaszul bejelentette, hogy országa gyorsított eljárással szeretne NATO-tag lenni, legelőbb az a kérdés fogalmazódott meg benne: ezt vajon Kijev előzetesen leegyeztette-e az észak-atlanti tömbbel?
Ám azt sem tartom kizártnak, hogy a »meglepetés» csak a játék része. Két jegyzett amerikai lap, a Politico és a The New York Times gyors helyzetelemző cikkében arra a megállapításra jutott, hogy amíg tart a háború, Ukrajna aligha lesz a NATO-tagja. Az USA mellett Németországot és Franciaországot említik a legszkeptikusabbnak az ukrán szándékot illetően. Leszögezik, Ukrajna gyors felvételével egy közvetlen Moszkva–Nyugat-háborút kockáztatnának. Az amerikai sajtó az esetleges csatlakozás kritériumaira is kitér, konkrétan is megemlítve a demokrácia intézményét, az egyén szabadságjogait és a jogállamiság kérdését. Ennek felvetésével arra utalhatnak, hogy e próbákat jelenleg Ukrajna még nem állná ki” – fogalmazott Dunda György.
„Visszatérve Kijev észak-atlanti integrációjának esélyeire, most már nyilvánvaló, hogy a folyamatos fegyverszállításokkal és pénzügyi segélyezéssel nem éri be, többet akar, a bejelentéssel pedig nyomást helyez mind a 30 NATO-tagállamra. A tétek egyre magasabbak, az atomcsapással való fenyegetőzés pedig riasztóbb, mint valaha. Legyen béke!” – zárta bejegyzését az ungvári újságíró.
Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás