
Fotó: Az ukrán elnöki hivatal honlapja
Románia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország és Szlovákia elnöke határozott támogatását fejezte ki vasárnap a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó döntése mellett, amely Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságáról szól. Az állásfoglalás azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte: Kijev „gyorsított eljárás keretében” kérelmezi a NATO-tagságot.
2022. október 03., 20:482022. október 03., 20:48
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője igyekezett hűteni a kedélyeket. Mint nyilatkozta, jelenleg nem Ukrajna NATO-csatlakozása a legégetőbb kérdés Európában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Zelenszkij bejelentése után azt mondta, Kijev pozitív változással számol azon NATO-tagok álláspontjában, amelyek korábban szkeptikusak voltak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, „mert a helyzet alapvetően megváltozott”. Szakértők szerint ugyanakkor Franciaország, de Németország véleménye sem változott az ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban: Európa két meghatározó hatalma nem támogatja a felvételt.

Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért Klaus Iohannis és további hét közép-kelet-európai NATO-tagállam elnöke – írja az Agerpres.
„Ukrajna a bejelentéssel nyomást helyez a harminc NATO-tagállamra” – véli Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A kárpátaljai újságíró Facebook-bejegyzésében azt írta, amikor az ukrán államfő a Moszkvában történtekre válaszul bejelentette, hogy országa gyorsított eljárással szeretne NATO-tag lenni, legelőbb az a kérdés fogalmazódott meg benne: ezt vajon Kijev előzetesen leegyeztette-e az észak-atlanti tömbbel?
Ám azt sem tartom kizártnak, hogy a »meglepetés» csak a játék része. Két jegyzett amerikai lap, a Politico és a The New York Times gyors helyzetelemző cikkében arra a megállapításra jutott, hogy amíg tart a háború, Ukrajna aligha lesz a NATO-tagja. Az USA mellett Németországot és Franciaországot említik a legszkeptikusabbnak az ukrán szándékot illetően. Leszögezik, Ukrajna gyors felvételével egy közvetlen Moszkva–Nyugat-háborút kockáztatnának. Az amerikai sajtó az esetleges csatlakozás kritériumaira is kitér, konkrétan is megemlítve a demokrácia intézményét, az egyén szabadságjogait és a jogállamiság kérdését. Ennek felvetésével arra utalhatnak, hogy e próbákat jelenleg Ukrajna még nem állná ki” – fogalmazott Dunda György.
„Visszatérve Kijev észak-atlanti integrációjának esélyeire, most már nyilvánvaló, hogy a folyamatos fegyverszállításokkal és pénzügyi segélyezéssel nem éri be, többet akar, a bejelentéssel pedig nyomást helyez mind a 30 NATO-tagállamra. A tétek egyre magasabbak, az atomcsapással való fenyegetőzés pedig riasztóbb, mint valaha. Legyen béke!” – zárta bejegyzését az ungvári újságíró.

Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
1 hozzászólás