Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán–orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát – közölte Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a testület éjszakába nyúló tanácskozása után.
2015. február 19., 17:172015. február 19., 17:17
Az ülésen Petro Porosenko ukrán elnök javasolta ENSZ-békefenntartók behívását a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Hozzátette, a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Turcsinov tájékoztatóján leszögezte, hogy nem lehet tűzszünetnek nevezni azt, ami jelenleg Ukrajna területén zajlik. Debalceve szakadár megszállása után komoly veszély fenyegeti a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötővárost is – vélekedett. Moszkva ugyanakkor ellenzi a békefenntartók bevonását. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia.
A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség – a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag – szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban\" saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök egyébként csütörtökön telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről, és megállapodtak: továbbra is ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz. Petro Porosenko ukrén elnök szerint ugyanakkor nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak.
Merkel: Oroszországgal együtt kell alakítani az európai békerendszert
A német kancellár szerint Oroszországgal együttműködve kell alakítani az európai békerendszert, de nem lehet szemet hunyni a nemzetközi jog alapelveinek megsértése felett. Angela Merkel szerda este a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartománybeli Demminben pártja, a konzervatív CDU hagyományos hamvazószerdai gyűlésén elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európában csaknem 70 éve tartó béke „azon az elven nyugszik, hogy a közösen megállapított határok érinthetetlenek\".
A határok sérthetetlenségén alapuló „európai békerendet Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk formálni\", ugyanakkor „nem mondhatunk le az elveinkről, és például a Krím félsziget bekebelezése (Oroszországba) sérti a nemzetközi jog elveit” – jelentette ki a kancellár, aki először szólalt meg nyilvánosan, amióta a kijevi vezetés szerdán bejelentette, hogy az ukrán hadsereg feladja a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területbe beékelődő Debalcevét, aminek révén az ukrán kormány teljesen elveszítette befolyását egy jelentős nagyságú, egybefüggő régióban az ország délkeleti részén.
Eközben a brit védelmi miniszter valós veszélynek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti köztársaságok destabilizálásával teheti próbára a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét. Michael Fallon, aki a két nagy konzervatív brit napilap, a The Times és a The Daily Telegraph újságíróinak nyilatkozott, kijelentette: attól tart, hogy Putyin kibertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani Észtországban, Litvániában és Lettországban, csakúgy, ahogy az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!