Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán–orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát – közölte Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a testület éjszakába nyúló tanácskozása után.
2015. február 19., 17:172015. február 19., 17:17
Az ülésen Petro Porosenko ukrán elnök javasolta ENSZ-békefenntartók behívását a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Hozzátette, a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Turcsinov tájékoztatóján leszögezte, hogy nem lehet tűzszünetnek nevezni azt, ami jelenleg Ukrajna területén zajlik. Debalceve szakadár megszállása után komoly veszély fenyegeti a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötővárost is – vélekedett. Moszkva ugyanakkor ellenzi a békefenntartók bevonását. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia.
A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség – a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag – szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban\" saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök egyébként csütörtökön telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről, és megállapodtak: továbbra is ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz. Petro Porosenko ukrén elnök szerint ugyanakkor nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak.
Merkel: Oroszországgal együtt kell alakítani az európai békerendszert
A német kancellár szerint Oroszországgal együttműködve kell alakítani az európai békerendszert, de nem lehet szemet hunyni a nemzetközi jog alapelveinek megsértése felett. Angela Merkel szerda este a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartománybeli Demminben pártja, a konzervatív CDU hagyományos hamvazószerdai gyűlésén elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európában csaknem 70 éve tartó béke „azon az elven nyugszik, hogy a közösen megállapított határok érinthetetlenek\".
A határok sérthetetlenségén alapuló „európai békerendet Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk formálni\", ugyanakkor „nem mondhatunk le az elveinkről, és például a Krím félsziget bekebelezése (Oroszországba) sérti a nemzetközi jog elveit” – jelentette ki a kancellár, aki először szólalt meg nyilvánosan, amióta a kijevi vezetés szerdán bejelentette, hogy az ukrán hadsereg feladja a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területbe beékelődő Debalcevét, aminek révén az ukrán kormány teljesen elveszítette befolyását egy jelentős nagyságú, egybefüggő régióban az ország délkeleti részén.
Eközben a brit védelmi miniszter valós veszélynek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti köztársaságok destabilizálásával teheti próbára a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét. Michael Fallon, aki a két nagy konzervatív brit napilap, a The Times és a The Daily Telegraph újságíróinak nyilatkozott, kijelentette: attól tart, hogy Putyin kibertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani Észtországban, Litvániában és Lettországban, csakúgy, ahogy az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!