Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán–orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát – közölte Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a testület éjszakába nyúló tanácskozása után.
2015. február 19., 17:172015. február 19., 17:17
Az ülésen Petro Porosenko ukrán elnök javasolta ENSZ-békefenntartók behívását a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Hozzátette, a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Turcsinov tájékoztatóján leszögezte, hogy nem lehet tűzszünetnek nevezni azt, ami jelenleg Ukrajna területén zajlik. Debalceve szakadár megszállása után komoly veszély fenyegeti a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötővárost is – vélekedett. Moszkva ugyanakkor ellenzi a békefenntartók bevonását. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia.
A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség – a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag – szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban\" saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök egyébként csütörtökön telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről, és megállapodtak: továbbra is ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz. Petro Porosenko ukrén elnök szerint ugyanakkor nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak.
Merkel: Oroszországgal együtt kell alakítani az európai békerendszert
A német kancellár szerint Oroszországgal együttműködve kell alakítani az európai békerendszert, de nem lehet szemet hunyni a nemzetközi jog alapelveinek megsértése felett. Angela Merkel szerda este a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartománybeli Demminben pártja, a konzervatív CDU hagyományos hamvazószerdai gyűlésén elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európában csaknem 70 éve tartó béke „azon az elven nyugszik, hogy a közösen megállapított határok érinthetetlenek\".
A határok sérthetetlenségén alapuló „európai békerendet Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk formálni\", ugyanakkor „nem mondhatunk le az elveinkről, és például a Krím félsziget bekebelezése (Oroszországba) sérti a nemzetközi jog elveit” – jelentette ki a kancellár, aki először szólalt meg nyilvánosan, amióta a kijevi vezetés szerdán bejelentette, hogy az ukrán hadsereg feladja a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területbe beékelődő Debalcevét, aminek révén az ukrán kormány teljesen elveszítette befolyását egy jelentős nagyságú, egybefüggő régióban az ország délkeleti részén.
Eközben a brit védelmi miniszter valós veszélynek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti köztársaságok destabilizálásával teheti próbára a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét. Michael Fallon, aki a két nagy konzervatív brit napilap, a The Times és a The Daily Telegraph újságíróinak nyilatkozott, kijelentette: attól tart, hogy Putyin kibertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani Észtországban, Litvániában és Lettországban, csakúgy, ahogy az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!