Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán–orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát – közölte Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a testület éjszakába nyúló tanácskozása után.
2015. február 19., 17:172015. február 19., 17:17
Az ülésen Petro Porosenko ukrán elnök javasolta ENSZ-békefenntartók behívását a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Hozzátette, a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Turcsinov tájékoztatóján leszögezte, hogy nem lehet tűzszünetnek nevezni azt, ami jelenleg Ukrajna területén zajlik. Debalceve szakadár megszállása után komoly veszély fenyegeti a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötővárost is – vélekedett. Moszkva ugyanakkor ellenzi a békefenntartók bevonását. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia.
A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség – a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag – szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban\" saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.
A német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz elnök egyébként csütörtökön telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről, és megállapodtak: továbbra is ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz. Petro Porosenko ukrén elnök szerint ugyanakkor nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak.
Merkel: Oroszországgal együtt kell alakítani az európai békerendszert
A német kancellár szerint Oroszországgal együttműködve kell alakítani az európai békerendszert, de nem lehet szemet hunyni a nemzetközi jog alapelveinek megsértése felett. Angela Merkel szerda este a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartománybeli Demminben pártja, a konzervatív CDU hagyományos hamvazószerdai gyűlésén elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európában csaknem 70 éve tartó béke „azon az elven nyugszik, hogy a közösen megállapított határok érinthetetlenek\".
A határok sérthetetlenségén alapuló „európai békerendet Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk formálni\", ugyanakkor „nem mondhatunk le az elveinkről, és például a Krím félsziget bekebelezése (Oroszországba) sérti a nemzetközi jog elveit” – jelentette ki a kancellár, aki először szólalt meg nyilvánosan, amióta a kijevi vezetés szerdán bejelentette, hogy az ukrán hadsereg feladja a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területbe beékelődő Debalcevét, aminek révén az ukrán kormány teljesen elveszítette befolyását egy jelentős nagyságú, egybefüggő régióban az ország délkeleti részén.
Eközben a brit védelmi miniszter valós veszélynek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti köztársaságok destabilizálásával teheti próbára a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét. Michael Fallon, aki a két nagy konzervatív brit napilap, a The Times és a The Daily Telegraph újságíróinak nyilatkozott, kijelentette: attól tart, hogy Putyin kibertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani Észtországban, Litvániában és Lettországban, csakúgy, ahogy az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!