
Az orosz elnök azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.
2022. október 19., 20:522022. október 19., 20:52
2022. október 19., 22:402022. október 19., 22:40
„Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálására való felkészülés Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím-félszigeten, és büntetlen maradt” – idézte az MTI a politikus Twitter-bejegyzését. Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján kiadott közleményében úgy vélekedett: Putyin azért vezette be a hadiállapotot az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken, hogy elfojtsa a helyi lakosság ellenállását. „Putyin rendelete jogilag semmis. Nincsenek jogi következményei sem Ukrajnára, sem állampolgáraira, sem a nemzetközi közösségre nézve. Egy ilyen lépés ugyanakkor újabb példája azoknak a bűntetteknek, amelyeket az orosz vezetés az ukrán állam és az ukránok ellen követ el” – emelte ki a külügyi tárca.
Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke időszerűnek nevezte a döntést és mint fogalmazott, „felgyorsítja majd a különleges katonai művelet céljainak teljesítését”. Az intézkedés értelmében az orosz katonai erőket és a Moszkva által kinevezett adminisztratív vezetést még szélesebb jogkörökkel ruházzák fel a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban. A velük határos orosz régiókban közepes, a többi oroszországi területen pedig alapvető készültségi szintet rendelnek el. Kivételt képez a központi szövetségi körzet és a déli szövetségi körzet, ott fokozott készültségi szint lesz érvényben.
Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen. Ezek Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk és Rosztov, valamint a Krím és Szevasztopol, amelyeket Oroszország 2014-ben vett el Ukrajnától. A hadiállapotról szóló rendeletben nincs benne konkrétan, hogy ez milyen intézkedéseket jelent, az elnök három napot adott az ottani rendfenntartó erőknek arra, hogy javaslatokat tegyenek ezekre. Ettől függetlenül a rendelet már csütörtök nulla órától érvényes helyi idő szerint.
Az állami tévé közvetítette, amint az államfő a biztonsági tanács ülésén beszél a rendeletekről. Azt mondta: ezek a területek már azelőtt bevezették a hadiállapotot, hogy csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de az intézkedéseket hivatalossá kell tenni az orosz jogrendben is. Putyin azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával, és hogy az ukrán erők továbbra is bombázzák ezeknek a régióknak a lakosságát.
„Az (ukrán) neonácik nyíltan terrorista módszereket alkalmaznak, szabotőröket küldenek a területünkre” – mondta Vlagyimir Putyin. Kijelentette, hogy a frontvonalban harcolóknak érezniük kell az egész és egységes orosz nép támogatását. Az orosz törvények szerint a hadiállapot a biztonsági intézkedések megerősítését, utazási és gyülekezési korlátozást, kijárási tilalmat, a stratégiai jelentőségű cégek elköltöztetését, a lakosság egy helyre terelését, erősebb cenzúrát, a távközlési hálózatok erősebb katonai ellenőrzését, a rendfenntartó erők szélesebb jogkörét jelentheti.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA-Novosztyi hírügynökség szerint közölte, hogy a rendeletek nem jelentik Oroszország határainak lezárását.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!