Az orosz elnök azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.
2022. október 19., 20:522022. október 19., 20:52
2022. október 19., 22:402022. október 19., 22:40
„Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálására való felkészülés Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím-félszigeten, és büntetlen maradt” – idézte az MTI a politikus Twitter-bejegyzését. Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján kiadott közleményében úgy vélekedett: Putyin azért vezette be a hadiállapotot az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken, hogy elfojtsa a helyi lakosság ellenállását. „Putyin rendelete jogilag semmis. Nincsenek jogi következményei sem Ukrajnára, sem állampolgáraira, sem a nemzetközi közösségre nézve. Egy ilyen lépés ugyanakkor újabb példája azoknak a bűntetteknek, amelyeket az orosz vezetés az ukrán állam és az ukránok ellen követ el” – emelte ki a külügyi tárca.
Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke időszerűnek nevezte a döntést és mint fogalmazott, „felgyorsítja majd a különleges katonai művelet céljainak teljesítését”. Az intézkedés értelmében az orosz katonai erőket és a Moszkva által kinevezett adminisztratív vezetést még szélesebb jogkörökkel ruházzák fel a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban. A velük határos orosz régiókban közepes, a többi oroszországi területen pedig alapvető készültségi szintet rendelnek el. Kivételt képez a központi szövetségi körzet és a déli szövetségi körzet, ott fokozott készültségi szint lesz érvényben.
Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen. Ezek Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk és Rosztov, valamint a Krím és Szevasztopol, amelyeket Oroszország 2014-ben vett el Ukrajnától. A hadiállapotról szóló rendeletben nincs benne konkrétan, hogy ez milyen intézkedéseket jelent, az elnök három napot adott az ottani rendfenntartó erőknek arra, hogy javaslatokat tegyenek ezekre. Ettől függetlenül a rendelet már csütörtök nulla órától érvényes helyi idő szerint.
Az állami tévé közvetítette, amint az államfő a biztonsági tanács ülésén beszél a rendeletekről. Azt mondta: ezek a területek már azelőtt bevezették a hadiállapotot, hogy csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de az intézkedéseket hivatalossá kell tenni az orosz jogrendben is. Putyin azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával, és hogy az ukrán erők továbbra is bombázzák ezeknek a régióknak a lakosságát.
„Az (ukrán) neonácik nyíltan terrorista módszereket alkalmaznak, szabotőröket küldenek a területünkre” – mondta Vlagyimir Putyin. Kijelentette, hogy a frontvonalban harcolóknak érezniük kell az egész és egységes orosz nép támogatását. Az orosz törvények szerint a hadiállapot a biztonsági intézkedések megerősítését, utazási és gyülekezési korlátozást, kijárási tilalmat, a stratégiai jelentőségű cégek elköltöztetését, a lakosság egy helyre terelését, erősebb cenzúrát, a távközlési hálózatok erősebb katonai ellenőrzését, a rendfenntartó erők szélesebb jogkörét jelentheti.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA-Novosztyi hírügynökség szerint közölte, hogy a rendeletek nem jelentik Oroszország határainak lezárását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!