
Miközben Hágában a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcstalálkozón az orosz-ukrán konfliktus képezi az egyik fő témát, hétfőn is folytatódtak az orosz katonai műveletek a frissen az Orosz Föderációhoz csatlakozott Krímben.
2014. március 24., 18:052014. március 24., 18:05
Orosz katonák hétfő hajnalban elfoglaltak egy ukrán haditengerészeti támaszpontot a krími Feodoszijában, azon kevés katonai létesítmény egyikét, amely még ukrán ellenőrzés alatt volt a félsziget orosz annektálása után. Lövések dördültek el a támaszponton, majd az ukrán katonákat lefegyverezték – mondta el a Reutersnek a bázis területéről telefonon Anatolij Mozgovoj hadnagy.
Vlagyiszlav Szeleznyov, az ukrán hadsereg egy szóvivője a Krímben, korábban arról számolt be, hogy az orosz katonák behatolnak a bázis területére, és ebben helikopterek segítik őket. Orosz katonák már korábban elfoglalták az egyik elit ukrán katonai egység, az első ukrán haditengerészeti zászlóalj bázisának egy részét.
Băsescu a NATO-erők átcsoportosítását szorgalmazza
A NATO-erők átcsoportosítását szorgalmazta Traian Băsescu román államfő hétfőn az utóbbi hónapok orosz katonai tevékenységére hivatkozva.
A hágai kétnapos nukleáris csúcstalálkozóra induló Băsescu elutazása előtt a repülőtéren azt mondta: az összejövetel jó alkalmat jelent számára, hogy a térségben kialakult helyzetről tájékoztassa a hágai csúcson résztvevő állam- és kormányfőket.
Az átcsoportosítást Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka is szükségesnek nevezte egy vasárnapi nyilatkozatában. A főparancsnok szerint meg kell erősíteni a NATO reakcióképességét olyan körülmények között, amikor fennáll a kockázata az orosz beavatkozásnak a Moldovai Köztársaság többségében orosz ajkú, szakadár Dnyeszter menti területén.
Kivonják az ukrán katonákat
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) hétfői kijevi ülésén eközben utasítást adott a védelmi minisztériumnak az ukrán katonai egységek kivonására a Krímből. Ezt az államfői teendőket ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök jelentette be az ukrán parlament frakciók közötti egyeztető ülésén.
Hozzátette: az RNBO utasította a kormányt, hogy a félszigetről evakuálja a katonák családtagjait és mindenki mást, „akinek el kell hagynia az otthonát a megszálló orosz csapatok nyomásgyakorlása miatt”.
Korábban, vasárnap este áramkimaradás volt a Krím egyes részein, aminek a helyi áramszolgáltató vállalat szerint az volt az oka, hogy Ukrajna belsejéből a félsziget nem kapott áramot az egyik távvezetéken.
Zajlik a Krím integrációja
Nyárig befejezik az orosz személyi igazolványok kiadását a Krímben, az átmenti időszakban nem kell adót fizetniük az orosz joghatóság alá kerülő krími cégeknek – így döntött a Krím félsziget és Szevasztopol városának nyújtandó támogatásról hétfői rendkívüli ülésén az orosz kormány.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Moszkvában szólt arról is, hogy a Rosztelekom orosz szolgáltatónak rövid időn belül meg kell oldania a távközléssel összefüggő kérdéseket, hogy ne kelljen erre az ukrán cégeket igénybe venni. Javasolta egyben, hogy az átmeneti időszakban az orosz joghatóság alá kerülő krími cégek mentesüljenek az adófizetés alól. Kezdeményezte továbbá, keressenek megoldást arra, hogy a Kercsi-szoroson keresztül kapcsolják a Krímet az orosz energiaellátó rendszerhez.
Obama: kiállunk Ukrajna mellett
Az Egyesült Államok és Európa közösen áll ki Ukrajna mellett, és gondoskodnak arról, hogy Oroszország megfizessen azért, amit Ukrajnában tett – jelentette ki Barack obama amerikai elnök hétfőn, azt követően, hogy Hágába érkezett a nemzetközi atomfegyver-konferenciára. A nukleáris terrorizmus témájában összehívott rendezvényen ötven állam- és kormányfő van jelen. Obama Amszterdamban arról beszélt: Amerikának Európa a legfontosabb partnere.
Angela Merkel német kancellár eközben aggodalmának adott hangot az ukrán határ közelében állomásoztatott orosz csapatok jelenléte miatt – közölte hétfőn Steffen Seibert német kormányszóvivő. Merkel a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott előző napi telefonbeszélgetése során fejtette ki ezt az álláspontját. „A csapatok felhalmozását a térségben nem lehet a feszültség enyhítését célzó törekvésként értékelni” – fejtette ki a szóvivő. Közlése szerint Merkel a Putyinnal folytatott beszélgetés során intette Oroszországot a destabilizálási kísérletektől Moldovában is.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: Oroszország a Krím félsziget megszerzése után nem terjeszkedhet tovább.
A Fehér Ház eközben jelezte: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Oroszország Kelet-Ukrajnába is behatoljon és ezt még amerikai katonai támogatás is aligha tudná megakadályozni. Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó vélekedett így vasárnap, a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva. Blinken szerint Moszkva Kijev megfélemlítésére törekszik azzal, hogy több ezres csapatösszevonást hajtott végre az ukrán határon.
Zsirinovszkij visszaadná Kárpátalját Magyarországnak
Ukrajna felosztását javasolja Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőségesen populista Liberális Demokrata Párt elnöke, az orosz Állami Duma alelnöke – értesült a TVP1 lengyelországi tévé.
A tévé híradása szerint az orosz alsóház alelnökének erről szóló „hivatalos\" levelét megkapta a lengyel, a magyar és a román külügyminisztérium is. A radikális megnyilvánulásairól és kirohanásairól ismert politikus azt javasolja Varsónak, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz.
Zsirinovszkij levelét megkapta állítólag Budapest és Bukarest is: szerinte Magyarországnak Kárpátaljára, míg Romániának Csernyivcire kellene igényt tartania. Ukrajna számára csak az ország középső része maradna, amely a lengyel tévé honlapján az ukrán zászló színeivel, kékkel és sárgával van feltüntetve. A TVP1 szerint a lengyel külügyminisztériumban „furcsának\" találta a levelet. Közölték, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij „illedelmes\" választ fog kapni felvetésére.
Zsirinovszkij már korábban is javasolta Ukrajna felosztását. A parlamenti pulpitusnál azt hangoztatta, hogy Kijev sosem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, mert ez esetben „nem lesz mit irányítania\". A TVP1 szerint Zsirinovszkij úgy fogalmazott, hogy mindig fiaskóval értek véget Ukrajna kísérletei az állam létrehozására. Azt mondta, hogy „Luck, Lemberg (Lviv) és Ternopil lengyel föld\".
Pártja ugyanakkor hétfőn cáfolta, hogy Zsirinovszkij Ukrajna felosztását javasolta. Az LDPR sajtószolgálata szerint effajta felhívások nem voltak a levélben, és Zsirinovszkij csupán történelmi szemszögből ismertette véleményét az ukrán politikai válság okairól. A magyar Külügyminisztérium abszurdnak nevezte a felvetést.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!