Fotó: 123RF
A biotechnológiai startupoktól kezdve a Big Pharmáig vállalatok tucatjai versengenek a COVID-19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztéséért, egyrészt mert nagy szüksége van a világnak erre a vakcinára, másrészt pedig mert igen jelentős profitra tehetnek szert általa – írja az Agerpres az AFP francia hírügynökségre hivatkozva, amely ismét számba vette, mit sikerült elérni ez idáig a világszerte már több mint egymillió ember életét kioltó koronavírus elleni „csodafegyver” megtalálása felé vezető úton.
2020. október 20., 09:012020. október 20., 09:01
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 42 olyan vakcinát azonosított, amelyek kifejlesztése a klinikai vizsgálatok szakaszában van. Június közepén még csak 11 ilyen oltásról számoltak be. A 42 oltás közül tíz a tesztelés harmadik szakaszában van, amikor széles körben, különböző kontinenseken élő több tízezer ember bevonásával vizsgálják a hatékonyságát.
A vakcináért folyó hajtóvadászatban részt vevő legígéretesebb szereplők közé tartozik a Moderna nevű amerikai biotechnológiai vállalat, az amerikai BioNTech és a német Pfizer közös projektje, néhány kínai állami gyógyszerészeti laboratórium, valamint az Oxford Egyetem és az AstraZeneca vállalat által koordinált közös európai projekt.
Az oltóanyag előállítása terén vannak már kipróbált és bevált módszerek, illetve kísérleti jellegű próbálkozások is.
Az úgynevezett „alegység-vakcinák” egy vírusfragmenst használnak a megfelelő immunválasz kiváltására.
A vírusvektoros oltások élő sejteket használnak fel a DNS szállítására, így indukálva az immunitást. Például egy kanyaró elleni vakcina az új koronavírus egyik specifikus fehérjéjével módosítva felhasználható a COVID-19 ellen.
Mindemellett léteznek még gén alapú, kísérleti oltások, amelyek DNS- és RNS-fragmensek felhasználásával hatnak.
Ez idáig csak a tesztelések első és második szakaszának eredményeit tették közzé a különféle orvosi szaklapokban.
A The Lancet múlt pénteki számában közölt egy anyagot, miszerint
Ehhez hasonló tanulmányok ismertették az elmúlt hetekben, hogy milyen szakaszban tart jelenleg az egyik orosz vakcina, valamint az Oxford Egyetem, továbbá a CanSino kínai vállalat, illetve a Moderna által előállított oltóanyag kifejlesztése.
Bár az előzetes eredmények biztatóak, még korai lenne kijelenteni, hogy ezek a vakcinák sikeresek lesznek. Két másik,
Ez azonban nem feltétlenül rossz hír - véli Stephen Evans, a londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola farmakoepidemiológiai professzora.
„Az a tény, hogy ideiglenesen leállították ezeket a teszteléseket, azt jelzi, fontos, hogy a tesztelésekben részt vevő személyek biztonságát monitorozó folyamat megfelelően működjön”– jelentette ki.
A kínai, az orosz, illetve az amerikai kormányok által támogatott vállalatok mind arra törekszenek, hogy elsőként érjenek célba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus elején bejelentette a Sputnik V vakcina győzelmét, még mielőtt az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza elkezdődött volna. Ennélfogva az oroszokat leszámítva kevesen vállalták az oltás kipróbálását, a szakemberek pedig azt hangoztatták, hogy Putyin bejelentése túl korai volt.
A hónap elején az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) illetékesei azt mondták, hogy a beoltástól számítva legalább két hónapnyi adatra van szükség ahhoz, hogy kibocsássák a sürgősségi használatra szóló engedélyt. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy november közepéig nem készül el a vakcinájuk.
„A COVID-19 elleni oltóanyagokat az különbözteti meg a többi vakcinától, hogy a közegészségügyi vészhelyzet miatt sokkal gyorsabb ütemű a kifejlesztésük és az engedély megszerzésére irányuló folyamat is” – jegyezte meg az Európai Gyógyszerügynökség. De még erre a szükséghelyzetre hivatkozva sem lehet eltekinteni a szabályoktól.
„Ahhoz, hogy megkapja a jóváhagyást, az Európai Unióban valamennyi vakcinának ugyanolyan szigorú szempontok szerinti értékelésen kell átesnie, mint bármely más gyógyszernek” – nyomatékosítja közleményében az Európai Gyógyszerügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás