Hirdetés

Kiélezett „vakcínaharc”: vállalatok tucatjai versengenek a koronavírus elleni oltóanyag előállításáért

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A biotechnológiai startupoktól kezdve a Big Pharmáig vállalatok tucatjai versengenek a COVID-19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztéséért, egyrészt mert nagy szüksége van a világnak erre a vakcinára, másrészt pedig mert igen jelentős profitra tehetnek szert általa – írja az Agerpres az AFP francia hírügynökségre hivatkozva, amely ismét számba vette, mit sikerült elérni ez idáig a világszerte már több mint egymillió ember életét kioltó koronavírus elleni „csodafegyver” megtalálása felé vezető úton.

Hírösszefoglaló

2020. október 20., 09:012020. október 20., 09:01

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 42 olyan vakcinát azonosított, amelyek kifejlesztése a klinikai vizsgálatok szakaszában van. Június közepén még csak 11 ilyen oltásról számoltak be. A 42 oltás közül tíz a tesztelés harmadik szakaszában van, amikor széles körben, különböző kontinenseken élő több tízezer ember bevonásával vizsgálják a hatékonyságát.

A vakcináért folyó hajtóvadászatban részt vevő legígéretesebb szereplők közé tartozik a Moderna nevű amerikai biotechnológiai vállalat, az amerikai BioNTech és a német Pfizer közös projektje, néhány kínai állami gyógyszerészeti laboratórium, valamint az Oxford Egyetem és az AstraZeneca vállalat által koordinált közös európai projekt.

Hirdetés

Milyen vakcinák készülnek? 

Az oltóanyag előállítása terén vannak már kipróbált és bevált módszerek, illetve kísérleti jellegű próbálkozások is.

A „klasszikus" oltások inaktivált, „halott” kórokozókat tartalmaznak, míg más vakcinák élőállításakor élő, de legyengített vírustörzseket alkalmaznak, amelyek azonban elég erősek ahhoz, hogy beindítsák az antitesttermelést, anélkül, hogy megbetegedést okoznának.

Az úgynevezett „alegység-vakcinák” egy vírusfragmenst használnak a megfelelő immunválasz kiváltására.

A vírusvektoros oltások élő sejteket használnak fel a DNS szállítására, így indukálva az immunitást. Például egy kanyaró elleni vakcina az új koronavírus egyik specifikus fehérjéjével módosítva felhasználható a COVID-19 ellen.

Mindemellett léteznek még gén alapú, kísérleti oltások, amelyek DNS- és RNS-fragmensek felhasználásával hatnak.

Az eddigi eredmények 

Ez idáig csak a tesztelések első és második szakaszának eredményeit tették közzé a különféle orvosi szaklapokban.

A The Lancet múlt pénteki számában közölt egy anyagot, miszerint

a kínai Sinopharm vállalat által kifejlesztett oltóanyag immunválaszt váltott ki.

Ehhez hasonló tanulmányok ismertették az elmúlt hetekben, hogy milyen szakaszban tart jelenleg az egyik orosz vakcina, valamint az Oxford Egyetem, továbbá a CanSino kínai vállalat, illetve a Moderna által előállított oltóanyag kifejlesztése.

Bár az előzetes eredmények biztatóak, még korai lenne kijelenteni, hogy ezek a vakcinák sikeresek lesznek. Két másik,

a Johnson&Johnson, valamint az Eli Lilly által kifejlesztett oltóanyagok esetében biztonsági okokból nemrég ideiglenesen leállították a tesztelést.

Ez azonban nem feltétlenül rossz hír - véli Stephen Evans, a londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola farmakoepidemiológiai professzora.

„Az a tény, hogy ideiglenesen leállították ezeket a teszteléseket, azt jelzi, fontos, hogy a tesztelésekben részt vevő személyek biztonságát monitorozó folyamat megfelelően működjön”– jelentette ki.

Több olyan esetre is fény derült az elmúlt időszakban, amikor a COVID-19-ből kigyógyult páciensek másodszorra is megfertőződtek egy másik vírustörzzsel, és ez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen időszakra biztosít védettséget az oltás.

Gyorsaság versus biztonság 

A kínai, az orosz, illetve az amerikai kormányok által támogatott vállalatok mind arra törekszenek, hogy elsőként érjenek célba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus elején bejelentette a Sputnik V vakcina győzelmét, még mielőtt az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza elkezdődött volna. Ennélfogva az oroszokat leszámítva kevesen vállalták az oltás kipróbálását, a szakemberek pedig azt hangoztatták, hogy Putyin bejelentése túl korai volt.

Donald Trump a november 3-án tartandó amerikai elnökválasztás előttre ígérte a vakcinát, de aligha tudja majd tartani a szavát.

A hónap elején az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) illetékesei azt mondták, hogy a beoltástól számítva legalább két hónapnyi adatra van szükség ahhoz, hogy kibocsássák a sürgősségi használatra szóló engedélyt. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy november közepéig nem készül el a vakcinájuk.

„A COVID-19 elleni oltóanyagokat az különbözteti meg a többi vakcinától, hogy a közegészségügyi vészhelyzet miatt sokkal gyorsabb ütemű a kifejlesztésük és az engedély megszerzésére irányuló folyamat is” – jegyezte meg az Európai Gyógyszerügynökség. De még erre a szükséghelyzetre hivatkozva sem lehet eltekinteni a szabályoktól.

„Ahhoz, hogy megkapja a jóváhagyást, az Európai Unióban valamennyi vakcinának ugyanolyan szigorú szempontok szerinti értékelésen kell átesnie, mint bármely más gyógyszernek” – nyomatékosítja közleményében az Európai Gyógyszerügynökség.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Brüsszel 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára

Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.

Brüsszel 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe

Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.

Lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe
2026. augusztus 24., hétfő

Zelenszkij cáfolja, hogy Ukrajna állt az Északi Áramlat felrobbantása mögött, és nem akar választást

Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.

Zelenszkij cáfolja, hogy Ukrajna állt az Északi Áramlat felrobbantása mögött, és nem akar választást
2026. augusztus 23., vasárnap

Már négy turbina termel Pakson, szerdára teljes kapacitással működhet az atomerőmű

Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.

Már négy turbina termel Pakson, szerdára teljes kapacitással működhet az atomerőmű
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
Hirdetés
Hirdetés