Fotó: 123RF
A biotechnológiai startupoktól kezdve a Big Pharmáig vállalatok tucatjai versengenek a COVID-19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztéséért, egyrészt mert nagy szüksége van a világnak erre a vakcinára, másrészt pedig mert igen jelentős profitra tehetnek szert általa – írja az Agerpres az AFP francia hírügynökségre hivatkozva, amely ismét számba vette, mit sikerült elérni ez idáig a világszerte már több mint egymillió ember életét kioltó koronavírus elleni „csodafegyver” megtalálása felé vezető úton.
2020. október 20., 09:012020. október 20., 09:01
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 42 olyan vakcinát azonosított, amelyek kifejlesztése a klinikai vizsgálatok szakaszában van. Június közepén még csak 11 ilyen oltásról számoltak be. A 42 oltás közül tíz a tesztelés harmadik szakaszában van, amikor széles körben, különböző kontinenseken élő több tízezer ember bevonásával vizsgálják a hatékonyságát.
A vakcináért folyó hajtóvadászatban részt vevő legígéretesebb szereplők közé tartozik a Moderna nevű amerikai biotechnológiai vállalat, az amerikai BioNTech és a német Pfizer közös projektje, néhány kínai állami gyógyszerészeti laboratórium, valamint az Oxford Egyetem és az AstraZeneca vállalat által koordinált közös európai projekt.
Az oltóanyag előállítása terén vannak már kipróbált és bevált módszerek, illetve kísérleti jellegű próbálkozások is.
Az úgynevezett „alegység-vakcinák” egy vírusfragmenst használnak a megfelelő immunválasz kiváltására.
A vírusvektoros oltások élő sejteket használnak fel a DNS szállítására, így indukálva az immunitást. Például egy kanyaró elleni vakcina az új koronavírus egyik specifikus fehérjéjével módosítva felhasználható a COVID-19 ellen.
Mindemellett léteznek még gén alapú, kísérleti oltások, amelyek DNS- és RNS-fragmensek felhasználásával hatnak.
Ez idáig csak a tesztelések első és második szakaszának eredményeit tették közzé a különféle orvosi szaklapokban.
A The Lancet múlt pénteki számában közölt egy anyagot, miszerint
Ehhez hasonló tanulmányok ismertették az elmúlt hetekben, hogy milyen szakaszban tart jelenleg az egyik orosz vakcina, valamint az Oxford Egyetem, továbbá a CanSino kínai vállalat, illetve a Moderna által előállított oltóanyag kifejlesztése.
Bár az előzetes eredmények biztatóak, még korai lenne kijelenteni, hogy ezek a vakcinák sikeresek lesznek. Két másik,
Ez azonban nem feltétlenül rossz hír - véli Stephen Evans, a londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola farmakoepidemiológiai professzora.
„Az a tény, hogy ideiglenesen leállították ezeket a teszteléseket, azt jelzi, fontos, hogy a tesztelésekben részt vevő személyek biztonságát monitorozó folyamat megfelelően működjön”– jelentette ki.
A kínai, az orosz, illetve az amerikai kormányok által támogatott vállalatok mind arra törekszenek, hogy elsőként érjenek célba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus elején bejelentette a Sputnik V vakcina győzelmét, még mielőtt az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza elkezdődött volna. Ennélfogva az oroszokat leszámítva kevesen vállalták az oltás kipróbálását, a szakemberek pedig azt hangoztatták, hogy Putyin bejelentése túl korai volt.
A hónap elején az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) illetékesei azt mondták, hogy a beoltástól számítva legalább két hónapnyi adatra van szükség ahhoz, hogy kibocsássák a sürgősségi használatra szóló engedélyt. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy november közepéig nem készül el a vakcinájuk.
„A COVID-19 elleni oltóanyagokat az különbözteti meg a többi vakcinától, hogy a közegészségügyi vészhelyzet miatt sokkal gyorsabb ütemű a kifejlesztésük és az engedély megszerzésére irányuló folyamat is” – jegyezte meg az Európai Gyógyszerügynökség. De még erre a szükséghelyzetre hivatkozva sem lehet eltekinteni a szabályoktól.
„Ahhoz, hogy megkapja a jóváhagyást, az Európai Unióban valamennyi vakcinának ugyanolyan szigorú szempontok szerinti értékelésen kell átesnie, mint bármely más gyógyszernek” – nyomatékosítja közleményében az Európai Gyógyszerügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás