Fotó: 123RF
A biotechnológiai startupoktól kezdve a Big Pharmáig vállalatok tucatjai versengenek a COVID-19 elleni biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztéséért, egyrészt mert nagy szüksége van a világnak erre a vakcinára, másrészt pedig mert igen jelentős profitra tehetnek szert általa – írja az Agerpres az AFP francia hírügynökségre hivatkozva, amely ismét számba vette, mit sikerült elérni ez idáig a világszerte már több mint egymillió ember életét kioltó koronavírus elleni „csodafegyver” megtalálása felé vezető úton.
2020. október 20., 09:012020. október 20., 09:01
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 42 olyan vakcinát azonosított, amelyek kifejlesztése a klinikai vizsgálatok szakaszában van. Június közepén még csak 11 ilyen oltásról számoltak be. A 42 oltás közül tíz a tesztelés harmadik szakaszában van, amikor széles körben, különböző kontinenseken élő több tízezer ember bevonásával vizsgálják a hatékonyságát.
A vakcináért folyó hajtóvadászatban részt vevő legígéretesebb szereplők közé tartozik a Moderna nevű amerikai biotechnológiai vállalat, az amerikai BioNTech és a német Pfizer közös projektje, néhány kínai állami gyógyszerészeti laboratórium, valamint az Oxford Egyetem és az AstraZeneca vállalat által koordinált közös európai projekt.
Az oltóanyag előállítása terén vannak már kipróbált és bevált módszerek, illetve kísérleti jellegű próbálkozások is.
Az úgynevezett „alegység-vakcinák” egy vírusfragmenst használnak a megfelelő immunválasz kiváltására.
A vírusvektoros oltások élő sejteket használnak fel a DNS szállítására, így indukálva az immunitást. Például egy kanyaró elleni vakcina az új koronavírus egyik specifikus fehérjéjével módosítva felhasználható a COVID-19 ellen.
Mindemellett léteznek még gén alapú, kísérleti oltások, amelyek DNS- és RNS-fragmensek felhasználásával hatnak.
Ez idáig csak a tesztelések első és második szakaszának eredményeit tették közzé a különféle orvosi szaklapokban.
A The Lancet múlt pénteki számában közölt egy anyagot, miszerint
Ehhez hasonló tanulmányok ismertették az elmúlt hetekben, hogy milyen szakaszban tart jelenleg az egyik orosz vakcina, valamint az Oxford Egyetem, továbbá a CanSino kínai vállalat, illetve a Moderna által előállított oltóanyag kifejlesztése.
Bár az előzetes eredmények biztatóak, még korai lenne kijelenteni, hogy ezek a vakcinák sikeresek lesznek. Két másik,
Ez azonban nem feltétlenül rossz hír - véli Stephen Evans, a londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola farmakoepidemiológiai professzora.
„Az a tény, hogy ideiglenesen leállították ezeket a teszteléseket, azt jelzi, fontos, hogy a tesztelésekben részt vevő személyek biztonságát monitorozó folyamat megfelelően működjön”– jelentette ki.
A kínai, az orosz, illetve az amerikai kormányok által támogatott vállalatok mind arra törekszenek, hogy elsőként érjenek célba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus elején bejelentette a Sputnik V vakcina győzelmét, még mielőtt az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza elkezdődött volna. Ennélfogva az oroszokat leszámítva kevesen vállalták az oltás kipróbálását, a szakemberek pedig azt hangoztatták, hogy Putyin bejelentése túl korai volt.
A hónap elején az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) illetékesei azt mondták, hogy a beoltástól számítva legalább két hónapnyi adatra van szükség ahhoz, hogy kibocsássák a sürgősségi használatra szóló engedélyt. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy november közepéig nem készül el a vakcinájuk.
„A COVID-19 elleni oltóanyagokat az különbözteti meg a többi vakcinától, hogy a közegészségügyi vészhelyzet miatt sokkal gyorsabb ütemű a kifejlesztésük és az engedély megszerzésére irányuló folyamat is” – jegyezte meg az Európai Gyógyszerügynökség. De még erre a szükséghelyzetre hivatkozva sem lehet eltekinteni a szabályoktól.
„Ahhoz, hogy megkapja a jóváhagyást, az Európai Unióban valamennyi vakcinának ugyanolyan szigorú szempontok szerinti értékelésen kell átesnie, mint bármely más gyógyszernek” – nyomatékosítja közleményében az Európai Gyógyszerügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás