
Vlagyimir Putyin online formában, az irodájából adta le a szavazatát
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint. A megmérettetés eredményét Ukrajna és Lengyelország egyaránt megkérdőjelezi.
2024. március 17., 22:442024. március 17., 22:44
2024. március 17., 23:162024. március 17., 23:16
Az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet – közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK). Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.
A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott. A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.
A szavazatok felének összesítése után Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,11, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 4,01, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,11 százalékon állt. A moszkvai online szavazáson Putyin a voksok 89,1 százalékát szerezte meg, Davankovnak 4,4, Haritonovnak 3,3, Szluckijnak pedig 3,2 százalék jutott.
Több régióban már a szavazatok 100 százalékát összesítették. Putyin a „Luhanszki Népköztársaságban” 94,12, Herszon megyében 88,12, a „Donyecki Népköztársaságban” 95,23 százalékot, Zaporizzsja megyében 92,83, Jakutföldön 87,79, a Habarovszki területen 80,06, Csukcsföldön 90,49 százalékot, Magadan megyében 84,89, Hakaszföldön pedig 85 százalékot szerzett.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „semmilyen legitimitása sincsen” Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének. „Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet” – hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében. „Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon” – tette hozzá.
„Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson” – mondta az ukrán elnök. „Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát” – tette hozzá. Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt. „Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért” – hangoztatta. „Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság” – tette hozzá.
Ezzel egy időben Lengyelország úgy véli: az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem. A varsói külügyminisztérium vasárnap este közzétett állásfoglalásában a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna „ideiglenesen megszállt területein”, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották. „Az ilyen választás nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek, Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit” – hangsúlyozták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!