
Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
Pártja hesseni tartományi választáson elszenvedett kudarca nyomán Angela Merkel német kancellár távozik a CDU éléről, de a kormányfői széket megtartaná.
2018. október 29., 22:182018. október 29., 22:18
2018. október 29., 23:192018. október 29., 23:19
Nem indul el ismét Angela Merkel német kancellár a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán, de a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, 2021-ig kormányfő akar maradni – ezt pártja elnökségi ülésén jelentette be hétfőn Berlinben. A döntés közvetlen előzménye a Hessen tartományban vasárnap rendezett törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el.
Október közepén a CDU bajorországi testvérpártja és koalíciós partnere, a Keresztényszociális Unió (CSU) is csaknem hetven éve a leggyengébb eredményt elérve elveszítette többségét a tartományi parlamentben.
A 64 éves Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t és 2005 óta kancellár. Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie. A dpa hírügynökség pártforrásokra hivatkozó jelentése szerint Merkel a hétfői ülésen tette egyértelművé, hogy kancellár akar maradni akkor is, ha nem lesz többé a párt elnöke. A 2021-es választások után azonban Merkel meg akar válni a kancellári tisztségtől is – írta a dpa.
Merkel még szeptember végén is – a bajorországi és a hesseni választások előtt – arra utalt, hogy újból jelölteti magát a pártelnöki tisztségre. „Megmondtam, hogy rendelkezésre állok ebben a választási ciklusban, és nem változtattam meg a véleményemet a pártelnökség és a kancellárság összekötéséről” – mondta az Augsburger Allgemeine című bajor lap egy rendezvényén. A dpa szerint az utódlásról a CDU decemberi kongresszusán dönthetnek. Merkel elődje, a szociáldemokrata Gerhard Schröder népszerűségvesztés miatt 2004 februárjában ugyancsak lemondott a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetéséről, és csaknem két éven át, 2005 októberéig, Angela Merkel hivatalba lépéséig maradt kancellár.
A pártelnöki tisztségre pályázni akar a CDU és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egykori közös frakcióvezetője, Friedrich Merz – értesült a dpa. A 62 éves jogász és pénzügyi szakértő a párton belüli konzervatívok egyik vezetőjének számít. A Reuters Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU főtitkárát említette favoritként és Merkel utódaként a párt élén. A dpa szerint Merkel hajlandósága arra, hogy lemondjon a pártelnöki tisztségről, növelheti a nyomást a koalíciós partner SPD vezetőjére, Andrea Nahlesre is, hogy tegyen ugyanígy. A hangadó személyiségek mindkét pártban a hétvégén ülnek össze megvitatni a választási eredményeket.
Kudarccal felérő győzelem Hessenben a CDU számára
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hessen tartományban tartott törvényhozási (Landtag-) választáson a hétfő hajnalban közzétett hivatalos előzetes végeredmény szerint. A vasárnapi választáson a CDU több mint ötven éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is kétségtelenül a legnagyobb politikai erő Hessenben, és ismét kormányt alakíthat eddigi partnerével, a Zöldekkel. A CDU mellett a Hessenben ellenzékben lévő, szövetségi szinten pedig a kereszténydemokratákkal együtt kormányzó Német Szociáldemokratra Párt (SPD) is súlyos veszteségeket szenvedett el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. A visszaesést a CDU-nál és az SPD-nél is a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségnek tulajdonítják. Mindkét párt sürgeti, hogy a választás tanulságaképpen változtassanak a berlini vezetés tevékenységén, összpontosítsanak a szakmai munkára és zárják le a politikai vitákat.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!