Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
Pártja hesseni tartományi választáson elszenvedett kudarca nyomán Angela Merkel német kancellár távozik a CDU éléről, de a kormányfői széket megtartaná.
2018. október 29., 22:182018. október 29., 22:18
2018. október 29., 23:192018. október 29., 23:19
Nem indul el ismét Angela Merkel német kancellár a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán, de a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, 2021-ig kormányfő akar maradni – ezt pártja elnökségi ülésén jelentette be hétfőn Berlinben. A döntés közvetlen előzménye a Hessen tartományban vasárnap rendezett törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el.
Október közepén a CDU bajorországi testvérpártja és koalíciós partnere, a Keresztényszociális Unió (CSU) is csaknem hetven éve a leggyengébb eredményt elérve elveszítette többségét a tartományi parlamentben.
A 64 éves Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t és 2005 óta kancellár. Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie. A dpa hírügynökség pártforrásokra hivatkozó jelentése szerint Merkel a hétfői ülésen tette egyértelművé, hogy kancellár akar maradni akkor is, ha nem lesz többé a párt elnöke. A 2021-es választások után azonban Merkel meg akar válni a kancellári tisztségtől is – írta a dpa.
Merkel még szeptember végén is – a bajorországi és a hesseni választások előtt – arra utalt, hogy újból jelölteti magát a pártelnöki tisztségre. „Megmondtam, hogy rendelkezésre állok ebben a választási ciklusban, és nem változtattam meg a véleményemet a pártelnökség és a kancellárság összekötéséről” – mondta az Augsburger Allgemeine című bajor lap egy rendezvényén. A dpa szerint az utódlásról a CDU decemberi kongresszusán dönthetnek. Merkel elődje, a szociáldemokrata Gerhard Schröder népszerűségvesztés miatt 2004 februárjában ugyancsak lemondott a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetéséről, és csaknem két éven át, 2005 októberéig, Angela Merkel hivatalba lépéséig maradt kancellár.
A pártelnöki tisztségre pályázni akar a CDU és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egykori közös frakcióvezetője, Friedrich Merz – értesült a dpa. A 62 éves jogász és pénzügyi szakértő a párton belüli konzervatívok egyik vezetőjének számít. A Reuters Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU főtitkárát említette favoritként és Merkel utódaként a párt élén. A dpa szerint Merkel hajlandósága arra, hogy lemondjon a pártelnöki tisztségről, növelheti a nyomást a koalíciós partner SPD vezetőjére, Andrea Nahlesre is, hogy tegyen ugyanígy. A hangadó személyiségek mindkét pártban a hétvégén ülnek össze megvitatni a választási eredményeket.
Kudarccal felérő győzelem Hessenben a CDU számára
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hessen tartományban tartott törvényhozási (Landtag-) választáson a hétfő hajnalban közzétett hivatalos előzetes végeredmény szerint. A vasárnapi választáson a CDU több mint ötven éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is kétségtelenül a legnagyobb politikai erő Hessenben, és ismét kormányt alakíthat eddigi partnerével, a Zöldekkel. A CDU mellett a Hessenben ellenzékben lévő, szövetségi szinten pedig a kereszténydemokratákkal együtt kormányzó Német Szociáldemokratra Párt (SPD) is súlyos veszteségeket szenvedett el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. A visszaesést a CDU-nál és az SPD-nél is a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségnek tulajdonítják. Mindkét párt sürgeti, hogy a választás tanulságaképpen változtassanak a berlini vezetés tevékenységén, összpontosítsanak a szakmai munkára és zárják le a politikai vitákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!